Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)
I. A FÖLDRAJZI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FELTÉTELEK MINT AZ ÁRUCSERE MEGHATÁROZÓI
les és az állattenyésztés monopóliumát, megfordítva, a falu sem mondott le minden „ipari" tevékenységről a közeli városok javára".""' A specializálódás különböző formái eltérő feltételeket teremtettek a javak cseréjébe való bekapcsolódásra, ám általában nyitottabbá tették a - szerkezetükben is mobilabb-családi üzemeket és településeket a külső kapcsolatok számára. A specializálódás a domb- és hegyvidékeken sajátosan átrendezi a családi üzemszervezetet is: jellegzetes arculatú parasztüzemek alakulnak ki annak révén, hogy a mezőgazdálkodás mellett más, olykor az egész közösséget is jellemző tevékenységi típusok vannak jelen. % A szakosodás, s a területi munkamegosztásban elfoglalt hely visszahat a műveltség stabilitására is. 07 A szakosodás és a csere az esetek többségében a polgárosodás irányában hat. annak ellenére, hogy a feudális korban éppen az önellátást látszott szolgálni. Valójában azonban az árucsere és a migráció folyamatosan romboljak, alámossák a gazdasági és kulturális „mozdulatlanságot", konzervativizmust, még akkor is, ha látszólag azonos keretek között és azonos módon zajlanak - olykor évszázadokon keresztül. Ma még sok vonatkozásban ismeretlen annak rendszere, hogy az egyes jobbágy-paraszti üzemek szerkezete, tevékenységi struktúrája, valamint az azokat összefogó települések gazdaságának szervezete hogyan „rendeződik el" egy-egy táj tevékenységének szerkezetében, a területi összemüködések rendjében, s az egyes tájak gazdasági-árucsere kapcsolatai miként állnak össze sajátos és jellegzetes szervezetű rendszerré. Ha egy-egy korszak népessége életmódjának*életminőségének megfelelően megpróbáljuk leképezni a szükségletek, igények, „kihívások" egészét, akkor könnyű belátni, hogy a ..válaszoknak", vagyis az alapvető igényeket kielégítő lehetőségeknek helyben, vagy nem nagy távolságban rendelkezésre kell állniuk, ill. az egyes feltételek hiánya visszahat az életmód, életstratégia, nem utolsósorban az életminőség egészére. Az effajta modellalkotás azonban nem ad valós képet, s nem csupán a megfelelő történeti mélységű információk szegényessége miatt, hanem az életmód elemeinek nagyfokú variabilitása miatt sem. A táji munkamegosztás ugyanis nem jelölt ki végletes, változatlan formákat és lehetőségeket az egyes családi üzemek és települések, ill. kisebb-nagyobb műveltségi csoportok számára, l,lS maga az ökológiai „fülke" (niche) fogalma 1 ' 9 is differenciált tevékenységi típusokat tartalmaz - a specializálódás ellenére. Vitathatatlan azonban, hogy az életmódban jelentkező, többé-kevésbé jelentős „hiányok" kielégítésére a gazdaság és műveltség szervezetében kisebb-nagyobb változások mennek végbe, s a népesség egyes tagjainak vagy csoportjainak időszakos vagy állandó migrációját eredményezik - túl az egyéb, a műveltség egésze szempontjából lényeges strukturális változtatások műveltségformáló hatásán. Mindez a települések és tájak kapcsolatának és a javak cseréjének rendkívül gazdag, összetett, s változatos formáira hívja fel a figyelmet az Északi-középhegységen belül, valamint a szomszédos nagytájakkal meglévő, nagy múltú gazdasági-kulturális kapcsolatok vonatkozásában. S ezen a ponton a kép „kinyitható" a Felföld egészére: a gazdasági és kulturális sokszínűség, az alkalmazkodás formáinak széles skálája, az ezekkel összefüggő jelentős árucsere és migráció, a népesség életmódjának variabilitása egyaránt jellemzi az itt élő magyarság és más nemzetiségek műveltségét. A lokális hagyományok, amelyek a helyi tradíció, a műveltséget ért technikai és más innovációk, valamint a kulturális érintkezések együtteséből interetni95. Braudel, Fernand 1985. 494. 96. Szabó László 1982. 285-286. 97. Hardestx I "jnuid 1974. 465. 98. Amlrasfalvy Bertalan 1980. 52. 99. Hof er Tamás 1980. 115.
