Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

I. A FÖLDRAJZI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FELTÉTELEK MINT AZ ÁRUCSERE MEGHATÁROZÓI

kus folyamatok hatása alatt formálódtak, a különböző etnikumok népi műveltségének sajátos karakterét, egyszersmind variabilitását eredményezték."

1

" Ha a Felföld árucseréjének és - részben ezzel kapcsolatos - migrációinak tartalmát röviden akarnánk jellemezni, akkor szinte szó szerint ismételhetnénk azt, amit Kas Károly Erdély hasonló vonatkozásairól megfogalmazott:"" a Felföld rendkívül gazdag belső népi kereskedelmi mozgalmának alapját a változatos természeti, gazdasági, történeti és kulturális viszonyok által létrehozott sokoldalú népi árutermelés adja. Ennek formái az alkalmazkodás sajátos, tájilag és történetileg meghatározott nyomjelzői. A népesség - a táji adottságoknak megfelelően - a mezőgazdálkodásból, valamint a helyi erőforrásoknak és saját tapasztalati tudásának megfelelő mesterségekből élt, s a kétféle tevékenységi forma között sajátos összeműködés és kiegyenlítődés jött létre-mind az egyes tájakon belül, mind a tájak között. Van, ahol a lakosság csak alkalmilag értékesíti a sokoldalú háziipari-kézműves tevékenységének produktumait, másutt egyes települések vagy falucsoporlok népének többsége rááll az értékesítésre való termelésre. Az árucsere folyamatai részben e belső összeműködés, részben pedig- a Felföld sajátos természeti nyersanyagaival, ill. azok feldolgozásával nyert produktumok révén - a szomszédos nagytájak összeműködésének történetileg kialakult formáit tükrözik. 100. Kovaceviëova, Sona 1981. 91. 101. Kós Károly 1972. 10.