Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)
VIII. ÖSSZEGZÉS: AZ ÁRUCSERE ÉS A MIGRÁCIÓ TÉRKAPCSOLATAI ÉS HATÁSUK A HAGYOMÁNYOS NÉPI MŰVELTSÉGRE
Lényegesen megalapozottabb, az egyes mikrorégiókat markánsan megfogalmazó összefüggéseket tapint ki Ikvai Nándor és Frisnyák Sándor a Zempléni-hegység területén (103. kép). Az egyes tájtípusok itt is gyűrűs elrendeződésűek, mint az Északi-középhegység többi tagjánál, s a különböző környezeti típusok többféle termelési-gazdasági tér kialakulását segítették elő. A Zempléni-hegység területén a 18-19. században - a természeti erőforrások hasznosítása révén - erdő-, gyümölcs- és szőlőtermő, szántó-, rét- és legelőövezetek voltak, amelyek népessége szoros kapcsolatot tartott egymással, ill. a manufakturális ipari termelés, valamint a kereskedelem, közigazgatás, kultúra stb. kisebb-nagyobb gócaival. A Hernád mente és a Hegyköz sík területű falvainak intenzív szántó- és szőlőtermelése, a szélesebb völgyek településeinek erdőmunkával kevert szántó-, rét- és legelőgazdálkodása, valamint a hegység belsejének kis határú településein zajló állattartó, gyűjtögető és erdőmunkákra alapozott tevékenységei egymással összhangban is működtek, miközben intenzív külső gazdasági kapcsolatokat is biztosítottak. 18 Az egyes kistájak helyi és helyzeti energiája lényegesen eltér, ami nem csupán eltartó- és megtartóképességüket befolyásolja alapvetően, hanem kapcsolódási lehetőségeiket is más tájak irányában. Valójában a belső hegységek táji kapcsolataival hasonlítható össze az északi megyék nagy medencetájainak összeműködése. A belső, mélyebben fekvő tájak és a peremvidékek népessége között sajátos összeműködés, kiegyenlítődés figyelhető meg, ahogy más, távoli vidékeken is a sík földek és az azokat övező hegyvidékek népei között. Csupán formailag más, de szerkezetileg lényegében azonos az átmeneti táji adottságú megyék mikrorégióinak összeműködése. Pl. Nógrád megyében a hegyes, erdős zóna és az Ipoly-völgy, valamint a délebbi síkságok népének összeműködését Radványi Ferenc már a 18. század elején igen szemléletesen megfogalmazta. Sorai a tájak közötti munkamegosztást rendkívül világosan taglalják, ezért érdemes itt idézni: „a természet bőkezűsége azonban ezeket a területeket (ti. a síkságokat, V. Gy.) olyan lehetőségekkel és termékenységgel áldotta meg, hogy a hegyvidék lakóit - kiknek nincs elég saját termőföldj ük - e síkságok tartj ák el, a természet csodálatos s egyben kölcsönös elrendezése folytán, mert miközben a sík vidék lakói a hegyvidékieknek a kenyeret adják, utóbbiak ezt a jótéteményt kétkezi munkával szokták viszonozni; azok ugyanis, kik értenek közülük a termények begyűjtéséhez, az aratáshoz, a csépléshez, a kaszáláshoz, ezekkel a munkákkal szoktak segíteni, hogy részt kapjanak a terményekből, mások pedig kézműves munkával az erdőkből származó faragott, vagy a föld méhéből bányászott anyagokból készült különböző használati tárgyakat állítanak elő, s e természetadta dolgokat cserélik fel az ugyancsak természetadta dolgokra, vagy ha úgy tetszik, készpénzért adják el, s ebből nem csekély hasznot nyernek, s így ügyesen törekszenek hiányaik megszüntetésére e körforgással és egymás kölcsönös megsegítésével." 19 E munkamegosztásnak - mint a nyelvhatárral metszett megyék esetében másutt is - interetnikus vonatkozásai is voltak: nem kis mértékben magyar és szlovák népesség között bonyolódott le. 20 Hasonló jellegű folyamatok rajzolhatok meg a történeti Gömör esetében is. A megye északi járásainak legeltető gazdálkodása, s különösen erdőmunkája és bányászata a déli részeken a magyarság földművelő kultúrájával társul, 21 termékeik azonban lényegesen túljutnak - mindkét irányban - a megye határain. 18. Ikvai Nándor 1981. 25-26. ,38. ; Frisnyák Sándor 1985. 66-68.; Frisnyák Sándor 1988. 22-47. ; Konkoiyné Gyúró Éva 1989. 5-6. 19. Radványi Ferenc 1711-1716. 10. 20. Pálmány Béla 1985. 184. 21. IIa Bálint 1976. 400.; Paládi-Kovács Attila 1988. 157-194. Paládi-Kovács Attila, valamint Andrásfalvy Bertalan - korábban idézett - tanulmánya (Andrásfalvy Bertalan 1972.) megítélésem szerint a legjobb kimunkálásai a táji munkamegosztásnak.