Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

VIII. ÖSSZEGZÉS: AZ ÁRUCSERE ÉS A MIGRÁCIÓ TÉRKAPCSOLATAI ÉS HATÁSUK A HAGYOMÁNYOS NÉPI MŰVELTSÉGRE

103. kép. A Zempléni-hegység gazdasági élete a 18-19. században. 1. erdő; 2. szántó; 3. rét; 4. bánya; 5. békasótörő-malom; 6. fűrészmalom; 7. vízimalom; 8. szélmalom; 9. hamuzsírfőző; 10. üveghuta; 11. porcelángyár, 12. fazekasipar; 13. tégla- és cserépégető; 14. hordókészítés; 15. szeszes söripar; 16. falusi és mezővárosi ipar A rendkívül erős tagoltság nemcsak a medencéket és azok peremtájait, hanem a folyó- és patakvölgyeket is jellemzi, s olykor az egyes, egyébként közeli patakvölgyek is foglalkozási tagoltság okozói.

22 A tagolt térszínek eltérő tevékenységi formái intenzív belső csere elindítói. Mindehhez járul a Felföld egészének nyitottsága déli irányban, ami különösen kihangsúlyozza a Felföld sajátos - gazdasági - „lejtését" a Magyar-alföld irányában. A Felföld-MagyarAlf öld közötti csere azonban sajátos összegződése, mintegy „eredője" az egyes kistájak belső cseréjének, ami a mindenkori termelési lehetőségek által meghatározott. A javakkal való csere fő mozgásiránya észak-déli, ám ebben is 22. Paládi-Kovács Attila 1973c. 549.