Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

VI. AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÁNDORMUNKA TÖRTÉNETI NÉPRAJZÁHOZ

94. kép. A nyomtatómunkások vándorlása a 19-20. században (Hoffmann Tamás nyomán) Csalog Zsolt ugyancsak lényeges mozzanataira mutat rá a munkaerő „export" és „import" összefüggéseinek.

76 Ezek arra is figyelmeztetnek, hogy a munkásvándorlás - leszámítva a szélsőségesen mostoha természeti adottságú tájakat - nem valamiféle automatizmus, hanem mindig szoros összefüggésben van az egyes nagy- és kistájak eltartóképességével, de az egyes családok termelési struktúrájával és lehetőségeivel is. A táji kiegyenlítődést szolgálták a részes munkák és ledolgozási formák különböző típusai is. A munkaerővel való ellátottság eltérései igen gyakran az adott tájon belül kiegyenlítődnek, miközben a nagyobb távolságra való vándorlásnak is nagy hagyományú, jól kijárt útjai léteznek. Ám ezek aránya csak mikrovizsgálatokkal tisztázható, s nem erőltethető általános etnológiai tapasztalatok keretei közé. Tanulmányunk terjedelmét tekintve talán aránytalanul nagy teret szenteltünk az aratómunkások vándorlásainak, de egyrészt egy kontinentális méretű migráció középeurópai „szeletéről" van szó,

77 másrészt pedig a mezőgazdasággal kapcsolatos egyéb vándormunkák-főleg a termelés differenciálódása, a gabonatermesztés monopóliumának megszűnése után - lényegében ennek az elemeiből, tradícióiból, nem kis részben kapcsolatrendszeréből épülnek fel. Hoffmann Tamás monográfiája a nyomtatómunkához kapcsolódó migráció legfontosabb összetevőit feltárta, s a vándorlás adatait összegző térképe (94. kép) e vonatkozásban kitűnően eligazít.

78 A nyomtatás a középhegységi és dombvidéki területek (Gömör, Heves, Borsod, ill. Bars, Nyitra) kisparcellán élő népességének biztosított munkát és kenyérkeresetet a Tisza mentén és a Tiszántúl területén, ill. a Dunántúl középső régió76. Kézirat, Damjanich Múzeum Néprajzi Adattára. 77. Paládi-Kovács Attila 1979. 388-389. ; Balassa Iván 1985. 82. 78. Hoffmann Tamás 1963. 315.