Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

V. A SZÁLLÍTÁS A TERMÉKCSERE SZOLGÁLATÁBAN

lagos szereppel bírt a nyelvhatár sávjának fuvarosai mellett, már csupán egy kisebb léptékű, és kisebb jelentőségű táji kiegyenlítődést szolgál: az Északi-középhegység és az Alföld között. Lényegesen lecsökken a szállított áruk mennyisége és sokfélesége is. A hegyvidék fuvarossága a fával, mésszel, kővel, gyümölccsel folytatott alföldi kereskedőutak mellett, elsősorban az északi hegyvidék és az Alföld érintkező sávjában fekvő, korábban is nagy fontosságú vásárövezet, s az ebben zajló termékcsere szolgálatában áll. A vonzáskörzetek, piaci kapcsolatok átrendeződésével a Börzsöny-vidék fuvarosságának szerepe megnő,

131 ám a nagy hagyományú fuvaros zónák (Ipoly-völgy, Dél-Gömör) elveszítik korábbi jelentőségüket a szállítás folyamatában. A Mátraalja, Bükkalja, a Börzsöny és a Tisza mente fuvarossága aránylag sokáig őrizte korábbi jelentőségét,

132 ám azt a közvetítő-továbbító szerepet, amelyet egykor a Tisza vizén,

133 vagy a Tisza-völgyön érkező, vagy Erdély felől a hegyek lábánál Pest felé tartó árucikkek szállításában egykor betöltöttek, az I. világháborút követően elveszítették.

134 Ha ehhez hozzászámítjuk a vasúti szállítás szerepének növekedését a távolsági forgalomban, s a bolthálózat és a pénzgazdálkodás fontosságát az alapvető élelmiszerek beszerzésében (pl. só), akkor nyilvánvaló, hogy a két világháború között már csak nyomaiban követhetjük egy nagy hagyományú tevékenységi forma, a fuvarosság történetét. 131. Ikvai Nándor 1981. 30. 132. Dankó Imre 1976. 27.; Dankó Imre 1977. 400.; Kocsis Gyula 1986. 35-37. stb. 133. Sükösd Jánosné 1984. 96.; Bencsik János 1986. 50. 134. Vö. Kós Károly 1972. 20-21.; Fludorovics Zsigmond 1913. 224. 79. kép. Szamaras talyigás a miskolci piacon (Bodgál Ferenc felv. 1959. HOM. Fotótára)