Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

V. A SZÁLLÍTÁS A TERMÉKCSERE SZOLGÁLATÁBAN

ban Zemplén mintegy 20 szlovák és ruszin településének lakói vallják, hogy bor - értékesítésének a 15-16. századtól fejlett szervezete volt. A Hegyalja kitűnő minőségű borát a Felvidék - főleg a Szepesség - vásárhelyein át szállították észak felé, Lengyelországba. A 16. századtól Kassa, Bártfa és Eperjes vette át a közvetítő kereskedelmet,

108 ám a görög-macedon, lengyel, később zsidó borkereskedők által megvásárolt bor igen jelentős részét zempléni fuvarosok szállították el. A 18. századi investigátiókban Zemplén mintegy 20 szlovák és ruszin településének lakói vallják, hogy borfuvarozással keresnek pénzt; a fuvaroztatók általában lengyel kereskedők. Tudunk olyanról is, hogy az említett zempléni szlovákok és ruszinok bort fuvaroznak Lengyelországba, onnan pedig vásznat visznek Debrecenbe.

109 Bár fontossága nem mérhető a hegyaljai borhoz, jelentős távolságra fuvarozták el az egri bort is. Lengyel kereskedők nagy tételben szállították Lengyelországba.

110 Kisebb volumenű kereskedés folyt - a Mátra-vidék és Szolnok megye felé - a Gyöngyös környéki szőlők bortermésével is, ám ez elsősorban alkalmi fuvarokat jelentett. A 18-19. században - a leírások szerint - Nógrád megyéből Szirák, Rád, Kosd, Ecseg és a Hont megyei Nagymaros borával is folyt a kereskedés,

111 s már a múlt századból tudunk arról, hogy Kecskemét környékéről a könnyű borokat Nógrád megyébe fuvarozzák."

2 Nagy volumenű szekerezés folyt a különféle gyümölcsökkel. Mivel a gyümölcskereskedelemnek korábban terjedelmes tanulmányt szenteltem,"

7 itt csak utalok rá, hogy az I. világháborúig a gyümölcsök az élelmiszerek azon kivételes csoportját alkották, amelyek az ország peremterületeiről kerültek a kereskedelem révén az Alföldre. Elsősorban Gömör megye - különösen a Murány és a Csetnek völgye - rendelkezett nagy hagyományokkal a gyümölcskereskedelemben,"

4 ahonnan a termést a Garam-völgybe, a Szepességbe és - szekereken - a Magyar-alföldre szállították."

5 A gyümölcs- és aszalványkereskedelem fontos központjai voltak a 16-17. században Nagyszombat és Trencsén is: sokfelől jártak ide vásárolni, de fuvarozták is innen a gyümölcsöt Lengyelországba, az Alföldre, sőt Horvátországba is."

6 Kassa vásári szabályzata 1731-ben külön intézkedik a gyümölcsös szekerek vámjáról: gyümölcsös teherszekerektől, gesztenyés szekértől és dinnyés szekértől egyaránt 12 dénár vámpénzt szednek."

7 A gyümölcs nagyobb távolságra való szállításához a szekerezés játszott meghatározó szerepet. Úgy tűnik, hogy a kiemelkedő gyümölcstermesztő tájakat is „specializálódott" fuvarosréteg szolgálta ki. Jól megfigyelhető ez a történeti Gömör esetében: a Rima-, Balog-, Murány-, Sajó- és Csetnek-völgy gyümölcsét a híres gömöri furmanok szállították le az Alföld irányába.

118 Ezek a fuvarosok persze nemcsak ennek az áruféleségnek a fuvarozására szakosodtak, hanem bizonyára arról van szó, hogy az év egy részében ez (is) munkát jelentett számukra. Hasonló figyelhető meg a Bükk-vidék fuvarosainál, akik-a mész, fa, faszén és egyebek mellett-a gyümölccsel, főleg szilvával végigházalták a Jászság, Kunság, Hajdúság településeit, a legelők pásztorait, a puszták cse-. lédjeit."

9 109. Udvari István 1988. 53. 110. Bakos József'1969. 32. 111. Radványi Ferenc 1711-17.; Magda Pál 1819. 253. 112. Sztudinka Ferenc 1911a. 22-23. 113. Viga Gyula 1986a. 175-195. 114. Galgóczi Károly 1855. 282-283. 115. Kopálová, Dana 1981. 59-80. 116. Trejbál, Jifi 1973. 110. 117. Kemény Lajos 1900. 88. 118. Kopálová, Dana 1981. 69-70.; Gallo, Ján 1973. 67-87. 119. Viga Gyula 1986a. 183-184.