Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)
V. A SZÁLLÍTÁS A TERMÉKCSERE SZOLGÁLATÁBAN
bonakereskedelem folyt a hódoltság korában a törökök és a magyarok között is, w hasonlóan a kereskedelem más ágaihoz, ez is „életképes" maradt a részekre szakadt ország tartományai között is. Jól követhető a tömeges gabonaforgalom a 16-17. századi vámnaplókban, 18-19. századi forgalmáról pedig a helytörténeti irodalom tudósít. Radványi Ferenc, Magda Fái és Fényes Elek leírásai jól kirajzolják, hogy a Jászság, Dél-Nógrád, Heves, Szolnok és Dél-Borsod gabonája tömegével áramlik a felvidéki vásárokra, ugyanakkor a hegyaljai mezővárosokat a Tiszántúl, főleg a Nyírség látta el gabonával. 100 A gabonakereskedelem legfontosabb központjai Losonc, Selmecbánya, Rozsnyó, Mecenzéf, Kassa voltak, ahová részben az alföldiek szekerezték fel portékájukat, vagy hegyvidéki fuvarosok (pl. a nógrádi Fülekpüspöki, Süllye, Lest stb. falvak lakói) szállították."" A Nógrád megyei Süttye lakóiról Mocsáry a következeket írja: „. . . közelebb lévén ezen falu ... a Bánya-városokhoz, a' melly gabonát az alsóbb és termékenyebb vidékről hoznak, azt a' Bánya városokra felfelé fuvarozván, megérdemlett haszonnal eladják." 102 Lest lakóiról az alábbiakat jegyzi fel: a kereskedést űzik, és nagy szorgalommal fuvaroznak az alsóbb Vármegyékből, de leginkább Ns Heves, Pest és Nagy Hont vármegyékből búzát a* Bánya-városokra, leginkább Selmetzre visznek, és nagy haszonnal el is adják ott; az ön termesztéseikből, úgymint jó főzelékekből, a' szükségeken feljül lévőt az alsóbb vidékekre viszik, s eladják. 1 " 0 Az említett vásárokról a gabona még tovább jutott, az északi megyékbe: Szepes és Liptó népe Rozsnyón vásárolta meg gabonáját. 104 Losoncon pedig Zólyom, Liptó és Turóc megyék népessége szerezte be a kenyérnekvalót. 10 '' A gabona olykor hosszas szállító láncolaton jutott el a rendeltetési helyére, amint azt Mocsáry Nógrád megye leírásakor feljegyezte: „Sok búza és zab ... a Losontzi piatzra vitetik, hol azt a Zólyom Vármegyebeli kereskedő tót szekeresek megvásárolván, Besztertce-Bányára fuvarozzák, onnét a' Liptó Vármegyei kereskedő tótok Liptóba viszik, ott pedig a 1 Morvaiak veszik meg, mert a' héti vásárok egymás után jó renddel következnek." 10 ' 1 Az idézet utolsó mondata különösen fontos számunkra a kereskedelem táji kapcsolatai, a táji munkamegosztás vonatkozásában, melyet a városok és mezővárosok hálózata és a vásárok éves rendje is kiszolgált, ill. szervezetük visszatükrözte a hagyományos termékcsere struktúráját. Az eddigiek is jelezték, hogy a gabona fuvarozása jelentős feladatot adott hegyvidéki szekereseknek, s ez a tevékenység része volt a nagytájakat összekötő utak mentén kifejlődő gabonakereskedelemnek. 107 Jelentős munkát adott a szekeresség számára a hegyvidéki bor fuvarozása is. A bor szállítása részét képezte a földesúri szolgáltatásnak is, ám-főleg a hegyaljai bor-értékesítésének a 15-16. századtól fejlett szervezete volt. A Hegyalja kitűnő minőségű borát a Felvidék - főleg a Szepesség - vásárhelyein át szállították észak felé, Lengyelországba. A 16. századtól Kassa, Bártfa és Eperjes vette át a közvetítő kereskedelmet, 108 ám a görög-macedon, lengyel, később zsidó borkereskedők által megvásárolt bor igen jelentős részét zempléni fuvarosok szállították el. A 18. századi investigátiók99. Belitzky János 1932.30-33. 100. Fénves Elek 1836-40. IV. 215. 101. Mocsáry Antal 1826. I. 112,, 129., 160.; Sztudinka Ferenc 1911a. 21.; U. 1864. 252.; Magda Pál 1819. 383., 394.; Radványi Ferenc 1711-16. 10. stb. 102. Mocsáry Antal 1826. I. 129. 103. Mocsáry Antal 1826. 1. 112. 104. Magda Pál 1819. 383.; IIa Bálint 1976. 405. 105. Sztudinka Ferenc 191 la. 21. 106. Mocsáry Antal 1826. II. 43^14. 107. Kós Károly 1972. 39. 108. Komoróczy György 1944.; Paládi-Kovács Attila 1984b. 164.; Dankó Imre 1979. 270.