Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

V. A SZÁLLÍTÁS A TERMÉKCSERE SZOLGÁLATÁBAN

V. A SZÁLLÍTÁS A TERMÉKCSERE SZOLGÁLATÁBAN Az észak-magyarországi régió kereskedelmének, a javak cseréjének néprajzi feldolgozása megoldhatatlan a szállítás formáinak, módjainak felvázolása nélkül. Nem csupán azért, mert a közlekedés, szállítás nélkül elképzelhetetlen a javak cseréje, hanem mert a tradicionális kultúra ezen területének tárgyi és szellemi összetevői jelen voltak az egykor itt élő népesség minden gazdasági és társadalmi megnyilvánulásában.

1 Főbb vonásainak vázolása nélkül nem érthető meg a termelőtevékenység számos mozzanata, s megválaszolhatatlanok a kulturális jelenségek terjedésének, az interetnikus kapcsolatoknak bizonyos kérdéskörei is. A marxista közgazdaságtan a közlekedési és szállító iparnak nagy jelentőséget tulajdonít, s azt a sajátosságát hangoztatja a többi termelési ággal szemben, hogy nem új javakat állít elő, hanem a termelési tevékenység magában a szállítási folyamatban, a javak helyváltoztatásában jelentkezik.

2 Ez azonban a társadalmi munkamegosztás magasabb szintjén, a kapitalista termelési mód keretei között nyilvánul meg ilyen markánsan, ám Magyarországon, s Európa keleti felében a közlekedés és a szállítás a 19. század utolsó harmadáig lényegében nem hoz létre olyan társadalmi réteget, amely kikerült volna a paraszti életforma rendjéből.

3 A szállítás feladata zömében a javak előállítóira várt, s ha vannak is elkülönült, specializálódott csoportok ennek elvégzésére, ezek többsége tevékenységének éves rendjében, mentalitásában, kultúrájában részese a paraszti társadalomnak, s csak igen vékony réteg a szállító dinasztiáké. (Nem hagyható itt figyelmen kívül a katonaság részére végzett fuvar-forspont-gyakorlata, hagyománya sem.)

4 Többé-kevésbé minden elemi társadalmi egység bekapcsolódik ebbe a folyamatba, ám gazdaságának, tevékenységi formáinak, nem utolsósorban társadalmi helyzetének megfelelően életmódjában más-más jelentőségű volt a szállítás. Eltérő jelentőséggel bírtak ebből a szempontból az egyes tájegységek is: a vízi utak közelsége, az eltérő adottságú nagytájak találkozása, a korábbi táji-gazdasági munkamegosztás szerkezetét őrző kereskedelmi utak közelsége megnövelte a szállításba való bekapcsolódás lehetőségét.

5 Természetesen fokozta e tevékenységi forma jelentőségét a társadalmi munkamegosztás kiteljesedése, s a városfej lődés is.

6 A kárpát-medencei szállítás szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy ebben a térségben a középkor során igen magas szintű szállítási-teherhordási kultúra alakult ki. Ezt szolgálta a kitűnő igavonó magyar marha, valamint a vonóállat fogatolásának legfejlettebb eszközei {járom, ill. iga és hám). Mindez feltétele és elősegítője volt a térség intenzív szállítási-kereskedelmi tevékenységének.

63 Kétségtelen tény, hogy a közlekedés és szállítás az árutermelő gazdálkodás kiteljesedésével vált igazán meghatározó tényezővé, ám jelentősége nem vitatható el az önellátó emberi közösségekben sem.

7 Másik oldalról nem osztható az a vélekedés sem, amely szerint a közlekedés modernizálódása, különösen a 19. század második felének vasútépítése gyorsan megbontották volna a hagyományos közlekedés és szállítás kereteit. A hazai vasútvonalak - mai viszonyainkat figyelembe véve - a domb- és hegyvidéki települések egy részét nem érintették közvetlenül, így a vasútállomás és a közelebb-távolabb fekvő falu között változatlanul nagy jelentősége volt a szállítás módjainak, más1. Gráfik Imre 1978. 128. 2. Marx, Kari 1961. 52. 3. Gráfik Imrém?,. 21. 4. Gráfik Imre 1983. 5. Kós Károly 1972. 27. 6. Kós Károly 1972. 19., 24. 6a hzúton köszönöm meg Boaó Sándornak, hogy e lényeges gazdasági tényezőre felhívta a figyelmei. lí>5