Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

III. A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK, VALAMINT FELDOLGOZÁSUKKAL NYERT JAVAK A HAGYOMÁNYOS TERMÉKCSERÉBEN

ték be a gyapjút a zsákfonáshoz, hogy az elkészült termékeket az egész Magyarországon, valamint Ausztriában és a Balkánon értékesítsék.

242 Bár a nagy hagyományú posztókészítés és -kereskedelem jelentős részben kívül esik a paraszti tevékenységek körén, mégis valószínűsíthető, hogy a szervezett nemzetközi kereskedelem mellett

243 helyi tényezők is szerepet kaptak abban. A 17. századtól népszerű privigyei, hradistyai, losonci, zólyomi, gácsi, rozsnyói posztó értékesítésében, de annak nyersanyag-kereskedelmében is keresnünk kell helyi vállalkozókat, mivel tudjuk, hogy pl. Felső-Zemplén megye falvainak juhtartó népessége a 18. század közepén jelentős mennyiségű fehér-, durva- és szürkeposztóval kereskedett.

244 Ez utóbbi példák már túlmutatnak a paraszti árucsere-kapcsolatok keretein, s az alkalmazkodás formái, valamint a kézművesipar közötti kapcsolatra világítanak rá. Adataink persze nem vonják kétségbe, hogy pl. a posztókereskedelemben az önálló kereskedőréteg lényegesen nagyobb szerepet játszott, mint a paraszti népesség, ám az utóbbi szerepe sem hagyható figyelmen kívül.

245 242. Polonec, Andrej 1978. 20. skk. 243. Pach Zsigmond Pál 1968. 244. Polonec, Andrej 1978. 11-^3.; Fügedi Márta 1984. 234.; Mocsáry Antal 1826. I. 79.; Takács Péter-Udvari István 1989. 204-206. 245. Magda Pál 1819. 232.