Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)
III. A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK, VALAMINT FELDOLGOZÁSUKKAL NYERT JAVAK A HAGYOMÁNYOS TERMÉKCSERÉBEN
nyán (Zólyom m.) már a 16. század végén korlátozzák, ill. tiltják a gyümölcs elővásárlását. 60 Bár a 17-18. századi források már aránylag pontosan kirajzolják e régió gyümölcstermesztő körzeteit, 61 sutáinak a gyümölcstermesztés szélsőségeire is-, hogy ti. az egyik helyen szinte semmi gyümölcs nem terem, a másikon a sertésekkel sem győzik feletetni, s így a termés elrohad 62-, valójában nem tudjuk, hogy a jobbágy-felszabadítást megelőzően milyen szerepe volt a gyümölcskereskedelemnek a népéletben. Kétségtelen, hogy a jobbágyi gazdálkodás e vonatkozásban sem kedvezett a kereskedelemnek, s esetünkben különösen nagy súllyal vetődnek fel a szállítás nehézségei, mégis, a múlt századi gazdasági irodalom azt sejteti, hogy a 17-18. századra kialakulhattak gyümölcstermesztésre és -kereskedelemre specializálódott kistájak, s lehetőséget teremtett ez a gazdálkodási ág sajátos életmód-stratégia kialakítására is. Ám elsősorban ezek alakulására, körvonalazódására kell itt gondolnunk, olyan lazán, alacsony hatékonyságú csomópontok létrejöttére, amelyek a 19-20. század fordulójáig, a nagy alföldi, homoki gyümölcskultúra megerősödéséig meghatározóak lehettek a gyümölcstermesztés és -kereskedelem szempontjából. Bél Mátyás a Duna és Tisza mente, Zemplén és Borsod megyék gyümölcstermését emeli ki, 63 Horváth Mihály pedig -all. század kereskedelméről szólva - Korpona (Zólyom m.) gyümölcsöseinek jelentőségét említi. 64 Galgóczy Károly múlt századi leírásából már pontosan kirajzolódik a hazai gyümölcstermesztés és -kereskedelem képe, ezért - régiónk vonatkozásában - érdemes részletesebben is idézni. 65 „. . . gyümölcs dolgában az országnak némelly vidékei gazdagon meg vannak áldva; mások azonban, különösen az alföldi rónaságok igen szerények . . . Posonban s vidékén divatozik ... a gyümölcstenyésztés ..." Nyitra megyében „. . . kitünteti magát az iparágra nézve a vidéken három község: Racsicz, Dvornyik és Vesztenicz, hol különösen cseresznye sok terem. E három falu nemcsak a közel vidéket, hanem Thurócz, és Trencsény megyéket is ellátja jó és szép cseresznyével . . . Alsó-Pélen (Bars) a gyümölcstenyésztést olly szorgalommal űzi a nép, hogy az egész környék seregesen jár ide gyümölcsért, s drága pénzen fizeti azt . . . Kosdon (Nógrád) s vidékén virágzik a gyümölcstenyésztés, Diós-Jenőn különösen nagy előrehaladása van annak . . . Visegrád, s aztán a Budapest körülfekvő német helyek sok gyümölcsöt termelnek. A váczi, gödöllei, vörösegyházi, szadai szőlőket temérdek gyümölcsfa lepi . . . Nagy-Kőrös, Kecskemét, Czegléd temérdek gyümölcsöt termel szőlős kertéiben: s gyakran százával áll az e városokból rakott kocsi gyümölccsel terhelve a pesti piaczon: de a gyümölcs csak közönséges hitvány ... A budapesti közigazgatási terület alsó vidéke Szolnok, Csongrád megye, a Jászkunság sőt már Pest-Soltnak is egy része egészen szükséget lát gyümölcs dolgában, de Heves és Borsod megye sík része sem bővelkedik azzal. A Mátra vidéke, s a bükkhegy környék ismét inkább . . . Gyümölcstenyésztés tekintetében alkalmasint Gömör megyét lehet legelső helyre tenni az egész országban. Itt Csetnek, Rosnyó és Jolsva fészkei az iparágnak. Jolsvának egy előszállása van e tekintetben éjszakfele N-Rőcze . . . Csetneknek kettő: Hankova és Berdárka ... Az e vidéken termesztett gyümölcs sokasága mellett jó . . .Tudományos tekintetben Jolsva áll az első helyen, hol már a külföld csaknem minden nemesebb faja található: de Csetnek és völgye gyümölcsbeli kereskedésre nézve meghaladja azt. Kivált úgynevezett sóvár almát és beszterczei szilvát itt sokat termesztenek, s ezeket hol aszalják, hol lekvárrá főzik. Hankova és Ber60. Kolossváry-ÓváriWIl. 138,806, 1897. 61. Pl. Bél Mátyás 1984. 236-237. 62. Bél Mátyás 1984. 236. 63. Bél Mátyás 1984. 236-237. 64. Horváth Mihály 1840. 122-123. 65. Galgóczi Károly 1855. 278-283.
