Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Balassa M. Iván: A Kárpát-medence északkeleti térsége lakóházfejlődéséről

ben, ahol egy-egy faluban egyáltalán nem említik a pitvart, ugyanakkor egy épületben több kamrát is regisztrálnak, esetleg egy olyan szemlélet érvényesülhetett, mely a pitvart tárolóhelyiségnek, azaz kamrának tartotta. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a Kárpát-medence északkeleti térségében nem épültek olyan lakóépületek, melyeknél a lakóhelyiséghez közvetlenül egy különbejáratú kamra csatlakozott. Ilyeneket Bakó Ferenc talált Heves megyében. Úgy tűnik azonban, hogy ezen a vidéken is meglehetősen ritka ez az alaprajzi variáció. Az az erdőkövesdi adat, mely szerint a molnárház „fábúl róva" készült és szobája és kamrája is külön bejáratú, az előbbiben „belül fűtő kemencével",

52 a nógrádi forrásokkal vethető össze. Bakó Ferenc olyan épületet is megfigyelt, melyek eredeti állapotukban szobakamra elrendezésűek, illetve használatúak lehettek. A Bekölce, Rákóczi u. 14. sz., valószínű 1750 előtt épült ház rekonstrukciójánál korábban az volt a véleménye, hogy szoba-pitvar elrendezésű volt, és a szobaajtó szabályszerűen a pitvarból nyílt.

53 Később arra az eredményre jutott, hogy az általa fellelt állapot lehetett az eredeti: a szoba ajtaja a rövid véghomlokzatról nyílt, míg a kamráé rá merőlegesen, a hosszú homlokzatról.

54 Bakó Ferenc Bükkszékről is tudósít minket olyan épületről, ahol a második helyiség különbejáratú kamra volt.

55 Valószínű, hogy ilyen lehetett az a ház is, melyet 1788-ban becsültek fel Miskolcon.

56 Az épületet „Ház Komorájával együtt" említik, majd a továbbiakban szó esik „A házon lévő béllett ajtó Deszkájával munkájával"-ról és a „Komoran béllet ajtó"-ról, de harmadik ajtót nem említenek. Mindkét ajtón „Plah", azaz zár, retesz található, és ez nagymértékben valószínűvé teszi, hogy mindkettő a szabadba nyílt. A folyógerendája 4 öles volt, ez többé-kevésbé egyezik az ugyanitt és ugyanekkor felbecsült, hasonlóan kethelyiseges, de szoba-pitvar elrendezésű ház 4 öl 5 sukkos hasonló szerkezeti elemével. Egy ugyancsak Miskolcon egy évvel később, 1789-ben felbecsült háznál szintén csak szobát és kamrát említenek, de az, hogy a kéményét is leírják,

57 mégis arra vall, hogy ebben az esetben a pitvar létezésével számolnunk kell. A pitvarral kapcsolatosan Bátky Zsigmond, majd Bakó Ferenc is elképzelhetőnek tartja, hogy a lakóépület ezen része egy fokozatosan bezáruló „ereszében találhatja meg előzményét. Ezt a vélekedést sem a pitvar szó etimológiája, sem a konkrét, a 16-17. századtól egyre gyarapodó adatok nem erősítették meg.

58 Nem kizárt, hogy a Kárpát-medence északkeleti részén egy ilyen fejlődéssel is számolni kell, az egykori Sáros és Zemplén megye északi részén regisztrált átjáró-pitvaros házakra gondolok itt, melyeket részben a bojisko, részben pedig a szélesebb elterjedtséggel bíró sien terminus is jellemez.

59 Ez azonban már egy olyan problémakör, mely túlmutat a vizsgált területen. 52. BAKÓ Ferenc 1975. 185. 53. BAKÓ Ferenc 1967. 183. 54. BAKÓ Ferenc 1975. 185. 55. BAKÓ Ferenc 1975. 180. 56. BODGÁL Ferenc 1957. 317-318. 57. BODGÁL Ferenc 1961. 221-222. 58. Részletesebben ld. BALASSA M. Iván 1985. 107-108. 59. Etnografiky atlas Slovenska IX. 21. és 23. térkép-próbafeldolgozás