Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Bakó Ferenc: Újabb eredmények és kérdőjelek a pincekutatásban

használaton kívül lehettek. Ügy véltem, azon az alapon, hogy a jelzett időpontban a pincéket „régiek"-nek minősítették, keletkezésük datálását meg lehet kísérelni. A kronológia kialakítása azért is fontos, mert a Felföldön lévő több ezer riolittufába vájt borospince jelen ismereteink szerint készítésük kora alapján nem rendszerezhető és ehhez nyújthat segítséget az andornaki pincék modellje. A datálás nehéz és aprólékos munkáját a település, a népesség történetével kell kezdeni. Andornak pár száz lelkes falu Egertől délre, a hasonló nevű patak völgyében, melyet a középkorban a források Vallis Agriensisként említenek. Mezőgazdasága a szőlő- és bortermelésre épül, borait riolittufába vájt pincékben tárolja, érleli. Ezek a föld alatti pincék és a mellettük megjelenő barlanglakások a közeli táj jeliemzői ugyan, de analógiáit a Fekete-tenger mellékén, Dél-Európában és Franciaországban is megtaláljuk. Vitatott kérdés, hogy az egri szőlőművelésnek és a tufapincék használatának kezdetei melyik irányban keresendők. Az Andornak falunév szinte egyedülálló a Kárpát-medencében, és egyik etimológiája szerint a magyar. Andor férfinév, részeshatározó raggal ellátva. Ezt a megfejtést a falut a 16. század óta birtokló Mocsáry család hagyománya is őrzi. Eszerint 1526-ban, a törökök ellen vívott mohácsi csatában a család egyik őse, Andor nevű, megmentette volna az egri püspök életét, aki őt azzal jutalmazta, hogy birtokából kiszakított egy részt és a helyet Andornaknak nevezte el. Megállapíthattam, hogy ezek az állítások nem bizonyíthatóak, ez a névadási mód pedig a magyar gyakorlatban igen ritka és más jelentésű. A falu neve egyébként a 14. század elején kettős, ekkor Ugrafalvának is hívták. Az elfogadott nyelvészeti álláspont szerint a középkori Andronicus személynévből fejlődött ki az Andornikusz, Andornik, Andornak forma, bár erre a fejlődésre más példát sem a Kárpát-medencében, sem máshol nem ismerünk.

4 Nézetem szerint meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy ez a helynév talán más úton került erre a tájra. A kivándorlás, gyarmatosítás több évszázados folyamatában szokás volt, hogy az elvándorló csoportok új lakóhelyüket arról a településről nevezték el, ahonnan elszármaztak. Az Egri-völgyet a 11-13. században vallonokkal, németekkel és olaszokkal - latinusokkal - telepítették be, amint ezt a magyar és francia nyelvű történelmi irodalom már feldolgozta. Nagyobb részük a Rajnától nyugatra eső tájról jött, a vallonok pedig a liégei - lüttichi - püspökségből. Az Andornak név hasonlóságot mutat egy Rajna-vidéki német város, Andernach nevével és úgy tűnik, egykor valamiféle kapcsolat lehetett a két helység között. A 14. században és később is az Egri-völgy nyugati telepesei Aachenbe és Kölnbe jártak búcsúra, amint ezt E. de Borchgrave vallon szerző le is írta.

5 A magyarok zarándoklatainak emléke Andernach plébániatemplomában egy Ungarnkreuznak nevezett gótikus feszület és két templomi zászló.

6 Andernachban éppúgy szőlő monokultúra volt a középkorban, mint az Egri-völgyben, a bort is részben föld alatti 4. KISS Lajos 1978. 55. 5. BORCHGRAVE, Emile de 1871. 22-24. 6. TERWELP, Dr. 1884. 1667-166-167.