Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)
Páll István: A táji jellegzetességek keveredése Északkelet-Magyarország népi építkezésében a 18-19. században
porta teljes épületállományát sorra vették, s itt az egyik kis szobában a férgek által a kandallóban és a falban tett károkat említik (ez bizonyára földből készült, vagyis tapasztott tüzelőt jelent, amit a patkányok, egerek átfurkáltak), majd a másik kis szobában a lebontott kandalló helyére épített téglaspór romjait becsülik fel. Ugyané házban a nagyobbik szobában mázos kályháról írtak (amit ugyan az árendás elhordatott), a konyhában pedig a kemence helyreállítását tartották szükségesnek. A szemközti ház szobájában a lerontott kandallót és sütőkemencét vették számba. 17 Barabáson 1852-ben a tanító szobájába kandallót csináltatott az egyház, ezt azonban valószínűleg főzésre nem használták. 18 Területünk szabolcsi részéről a 19. század elejéről több olyan adat van birtokomban, amely alátámasztja'a Balogh István által közölt megyei statútum 18. század végére vonatkozó általános megfogalmazását. 19 Arról van szó ugyanis, hogy elrendelték: a kandallók mellett mindenkinek legyen kívül fűtő kemencéje, amivel az erdők fájának nagymértékű fogyását korlátozni lehet. Az északi részen a sátoros kemence, sátor kemence mellett bukkan fel pl. 1800-ban Ajakon a kis boglya kemence (az ugyané házban összeírt „sátoros sütő kementze egy kis boglya kementze" megfogalmazással azonban nem tudok mit kezdeni, mivel ha itt az északi házterület belül fűtős kemencéjének szája fölé épített sátor alakú füstelvezetőjére gondolok, akkor minek még egy kis boglyakemence is?), 20 s Gyulaházán is leírtak 1797-ben jó tapaszú „sátor kementzéstől" megfogalmazásban tüzelőalkalmatosságot. 21 Ha már enné! a terminológiánál tartunk, érdemes megemlíteni, hogy ezt a megnevezést (mármint a sátor vagy sátoros kemencét) a kutatás elsősorban a Szilágyságból 22 ismeri, így itteni 18. század végi előfordulása nóvumnak tekinthető (1785-ből még a Nyírség közepén fekvő Vajáról is van sátoros kemencére vonatkozó adatom 23 ); ugyanúgy a területünkön másutt kandallónak nevezett tüzelőberendezést jelölték vele, mint a korábban említett kályhás kemencének vagy Litkén 1796-ban kürtő vagy sátoros kemencének és Kisvárdán később, 1846-ban kürtőnek mondott tüzelőben. 24 Visszatérve a kandalló és a kemence egymás melletti létezésére: a 19. század első felének adatai (pl. Nyíregyháza-Sóstón a vendégfogadós házának kerülőszobájában „bogja Kemencze és Kandalló jó állapotba" 1826ban 25 szerepel az inventáriumban, 1843-ban Balsán az egyik háznál s még több más helyen összeírtak „két kandallót két boglya kemenczét, patkát" 26 , Kántorjánosiban 1858-ban volt egy sárból készült kementze és egy kandalló 1-1 forint értékben 27 ) azt mutatják, hogy ez a forma az egész Észak-Tiszántú17. SzSzMLt. IV.B.607. 40. d. 18. Barabási ref. egyház irattára, Barabás, gondnoki számadások könyve 19. BALOGH istván 1966. 294. 20. SzSzMLt. IV.A.9.89. d. N° 104. 21. SzSzMLt. IV.A.9. 89. d. N 105/48. 22. GÖNYEY Sándor 1939. 400.; KÓSA László 1970. 83.; BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 172. 23. SzSzMLt. IV.A.9. F. XXII. N° 98. 24. SzSzMLt. IV.A.9. 89. d. N° 105/38. és IV.A.19. 11. N" 1251. 25. HÁRSFALVI Péter 1982. 67. 26. SzSzMLt. IV.A.19. 1. 27. SzSzMLt. IV.B.608. 50. d.
