Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Páll István: A táji jellegzetességek keveredése Északkelet-Magyarország népi építkezésében a 18-19. században

Ion elterjedt, s az egész korszakban kimutatható.

28 Az 1840-es évekből a Tiszántúl e részén több feljegyzés szól olyan főzésre, melegedésre szolgáló kandallókról, amelyek mellett nem tüntettek fel kemencéket, de ez nem jelenti azt, hogy itt nem lettek volna, csupán azt, hogy a forrás ezt tartotta szükségesnek közölni.

29 Hasonlóan kandalló jelentést is hordozhat a szenelő névvel a tárgyalt terűiét északi részén jelölt tüzelőhely. A Czucor-Fogarasi-féle szótár 'tűzhely, kandalló, katlan' értelemben említi a Balatonmellékről, de keletebbi előfordulását nem ismeri.

30 Forrásaink a 17. századból Beregsurányból említik, ahol a Bónis család felházában a konyhai kémény alatt szenelő van. A topográfia magyarázata szerint ez „szabadpadkás tűzhelyet" jelent.

31 E terminofógiát nem ismerem, én itt inkább nyílt tűzhelynek, tüzelőpadkának értelmezem. A már említett kallói várbeli belől szenelő kályhás kemencén kívül az ecsedi serfőzőházról írja Takáts Sándor szintén 17. századi adatok alapján, hogy annak „belül szenelő, parasztkályhás kemencéje vagyon",

32 s 1775-ben Téthen is feljegyezték, hogy Bónis Mihály úr a szenelő szobában a szenelőnél ült s ott beszélgetett, ami már inkább kandallóféle tüzelőt sejtet.

33 Eördögh Dániel kopócsapáti földbirtokos cserepeskenézi árendása, egy fazekas, a házbérbe kályhákat is tartozott készíteni, s ugyanő rakott Doboson is szenelöt - a foglalkozásából és a rakott szóval jelzett tevékenységet figyelembe véve vélhetően kandallót.

34 Ugyancsak Eördögh kötötte ki 1810-ben agyürei házának árendába adásakor, hogy a bérlő tartozik „a házba tisztességes szenelőt csinálni".

35 A kőművessel 1812-ben Apátiban a harangozó házának építtetésekor boglya kemence, szenelő és sütő konyha készítésében egyezett meg, ami szintén a 'kandalló' jelentést hordozza.

36 1815-ben a csaholyi majorház építésénél az első szobába egy szenelőt és egy kemencét rakatott,

37 ami szintén a szenelő = kandalló jelentést erősíti. Nem hallgathatom el azonban, hogy ugyanő 1813-ban Apátiban az orgonista számára épülő házába kandallót, szenelőt és sütő konyha kemencét csináltatott a kőművessel, ami ellentmond a fenti feltételezésemnek.

38 Még a tüzelő megjelölés is hordozott 'kandalló' jelentést a tárgyalt korszakban: a Tiszántúl északi részéről, Szentmártonból 1787-ből arról értesülünk, hogy „jó tüzet rakott Ködöböczné a házába levő tüzelőben és mind ketten e Tanúval előtte fontak; látván a nagy tűzet a tüzelőben, mongya, ha most meg gyúlna is az ház, meg sem is égne a millyen nagy hó vagyon".

39 Ugyancsak egyedüli szobabéli tüzelőberendezésnek tűnik a Gyulaházán 28. PÁLL István 1987. 41. 29. PÁLL István 1987. 41-43. 30. CZUCZOR-FOGARASI 1870. 5. k. 1240. 31. Műemléki topográfia I. k. 301. 32. TAKÁTS Sándor 1961. 100. (Ecsed) és KERESKÉNYI Miklós 1985. 274. (Kalló) 33. SzSzMLt. IV.A.9. F. 8. N 48. 34. Beregi Múzeum Dokumentumtára (a továbbiakban: BMDok) T. 73.1.1. I.k. 35. BMDok. T. 73.1.1. I. k. 36. BMDok. T. 73.1.1. II. k. 37. BMDok. T. 73.1.1. II. k. 38. BMDok. T. 73.1.1. II. k. 39. SzSzMLt. IV.A.9. 79. d. N° 311.