Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Várak és várkastélyok - Détshy Mihály

zül fontos szerep jut majd a röviddel előbb épült diósgyőri Újvárnak. Ennek helyén Nagy Lajos építi bükki uradalma központjában korszerű és valóban királyi várát, félúton visegrádi és krakkói székhelye között. Az új birtokközpontok kialakulásával veszti el szerepét és válik rommá a XIV. század végére a Szilvásvárad fölötti, királyi Éleskő, Gönc mellett Amadé egykori fészke és a zempléni Komlóskánál Sólymos. Helyettük a Zsigmond kegyéből felemelkedő családok építik fel új váraikat, a Czudarok Ónodot, a Perényiek Szuhogynál Csorbakőt/á Debrőiek Tállyát és talán Tokajt is. Zsigmond az addigi királyi vagy királynéi várakból is juttat híveinek szolgálataikért vagy csereképpen: a Perényieknek Füzért majd Újhelyt, ami utóbb a Pálócziaké lesz, mint Dédes is, a Bebekeknek pedig Szárdot vagy Szádvárt és Szendrőt. 1427-ben Brankovics György szerb fejedelem kapja otthoni várai fejében Regéc, Boldogkő, Tállya és Tokaj várát is kiterjedt birtokokkal, a bodrogközi Pácinig, ahol már állhatott a későbbi várkastély magvát alkotó udvarház. Mindezeket Hunyadi János szerzi viszsza, és utóbb fia, Mátyás adja főembereinek, a Szapolyaiaknak. Mátyás uralkodása elején egyidőre a husziták fészkelik be magukat a megye egyik-másik várába. Emléküket a Sajó völgyén néhány erődítményük sáncai őrzik. A fölöttük aratott győzelméért kapja Rozgonyi Sebestyén jutalmul Cserép várát. Mátyás folytatja uralma felvirágzást hozó évtizedeiben Diósgyőr királynéi várának szépítését, erősítését. Példáját a megye többi várának késői gótikus kiépítése követte. Mátyás engedélyével építteti át országbírája, Pálóczi László pataki udvarházát erődített várkastéllyá. A XV. század végén, a XVI. század elején a reneszánsz művészet hatása az itteni várak építkezésein is jelentkezik. Az 1510-es években Perényi Imre nádor olasz mesterekkel építteti újjá a romosán birtokába vett Ónodot. Mohács fordulatot hoz a megye várainak sorsában is. Legtöbbjük új birtokos kezébe kerül. Perényi Péter szerzi meg az örökölt Füzér, Csorbakő és Ónod mellé az elesett Pálóczi Antal várait: Dédest, Újhelyt és Patak várkastélyát. Szapolyai birtokai közül Tokaj, majd Regéc is Serédi Gáspáré, Szádvár Bebek Ferencé lesz. Mária királyné várát, Diósgyőrt utóbb Balassa Zsigmond kapja. A két király háborúskodásainak azonban áldozatul esik a pataki várkastély, majd Tállya és Újhely vára is. A belháborúk és a fenyegető török veszedelem késztetik a birtokosokat váraik korszerű megerősítésére, többnyire olasz mintaképeket követő védőművekkel. De ugyanakkor biztonságosabbá tett rezidenciáikat a kor igényeinek és ízlésének megfelelő, rangjukat és gazdagságukat hirdető átépítésekkel szépítik is. Erről tanúskodik Perényi Péter 1534 és 1 542 között felépült új családi székhelye Sárospatakon. A XVI. század derekától, Buda, Szolnok és Fülek elfoglalása után a török hódítás már közvetlenül fenyegeti a megyét. 1 567-ben a török ostromolni kezdi Dédes várát, amit védői reménytelen helyzetükben felrobbantanak, majd Regécig hatolva végig-