Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Várak és várkastélyok - Détshy Mihály

dúlja a vidéket, és útjában elhamvasztja a Rákócziak felsővadászi és a Monokiak monoki várkastélyát. Ugyanebben az évben utódok nélkül meghal Perényi Gábor, Bebek György pedig Erdélybe menekül. Váraikat az uralkodó előbb a szepesi kamarára bízza, majd sorra hadiszolgálatban kiérdemesült híveinek adja zálogba, hogy a várbirtokok jövedelméből ők gondoskodjanak új tulajdonuk karbantartásáról, erődítéséről és védelméről, így lesz Patak a Dobóké, Füzér a Báthoryaké, Ónod utóbb Rákóczi Zsigmondé. A század vége felé ő építi a szintén zálogba kapott Szerencsen családi lakóhelyéül a megye legfiatalabb, késői reneszánsz várát. 1596-ban elesik Eger, és a török elfoglalja Cserép várát is. Az ellenség közvetlen szomszédságában Ónod, a hevenyészve megerősített Putnok és Szendrő olasz hadiépítészek irányításával kiépülő vára kulcsfontosságú végvárakká válnak a Tiszántúlról is fenyegetett Tokajjal együtt. Bocskay felkelése alatt a megye várai megnyílnak a fejedelem előtt, de megmaradnak halála után is régi uraik birtokában. A következő évek zavaros politikai és gazdasági viszonyai között állapotuk a korabeli jelentések szerint egyre inkább romlik. Ez alól csak egy-egy vár kivétel, amit birtokosa igyekszik családja biztonságos és kényelmes, gyakran fényűző otthonává tenni. így van ez Patakon, ahol Rákóczi György röviddel házassága után felesége, Lorántffy Zsuzsanna öröklött várát új védőművekkel biztosítja politikai vetélytársai támadásai ellen, a belső várban pedig új lakóhelyiségeket, palotákat építtet. Erdélyi fejedelemként is gondja van itteni várai építésére. Ő és felesége részletes utasításokkal irányítják Patak, Szerencs, Ónod, majd az 1644. évi hadjáratban elfoglalt és a békekötéssel birtokába került Regéc és Tokaj várainak további erődítését, igényes belső kiépítését és díszítését, és a munkákhoz Erdélyből is küldenek építészeket és mesterembereket. Füzért és Szádvárt is erősítik, építik változó birtokosaik. A korabeli várleltárak szemléletesen leírják az ekkor épült új bástyákat, falakat, lakóhelyiségeket, festett, aranyozott famennyezetű termeket, és ezek fényűző berendezését. A XVII. század végén teljesedik be a megye legtöbb várának sorsa. A Wesselényiösszeesküvés leverése után Füzért, Nádasdy Ferenc várát elkobozzák, majd lerontják. Thököly szabadságharcának bukása után felrobbantják Szádvárt és Regécet, és talán ekkor döntik le Boldogkő magas tornyát. 1 702-ben romba döntik Sárospatak külső várának bástyáit. A rombolás a Rákóczi szabadságharc alatt zárul le: a fejedelem robbantatja fel Szendrő és Tokaj várát. A XVIII. század végére Diósgyőr elhagyatott vára is teljesen romba dől. Csak Sárospatak és Szerencs vára menekül meg a pusztulástól. Hat vár: Diósgyőr, Boldogkő, Regéc, Füzér, Szádvár és Ónod falai még szemünk elé