Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Ortodox, görög katolikus és zsidó művészeti emlékek - Kárpáti László

zentatívabb épülete, az ún. Vay-féle kúria egyik szárnyát vették bérbe kápolna céljára. Ezeknek a proviziórikus istentiszteleti helyeknek sajátos jellemzőjük volt, hogy felszerelésük többnyire a frissen megtelepedett görög közösség tagjainak saját tulajdonában lévő műtárgyakból állott. Az anyagi lehetőségek javulásával az egyházközségek tehetősebb tagjai egyre inkább igényes, - importból származó műtárgyak beszerzésére törekedtek. A XVIII. század harmadik harmadáig ennek három módja kínálkozott: sok az óhazából - főleg Moszkopolis környékéről hozott műtárgy került az országba, levantei és velencei kapcsolataik révén a krétai iskola ikonjait szerezték be, majd az egyetlen hazai macedoromán ikonfestő műhely az ún. „Ráckevei Kör" festőműhelyének megalakulásával e műhely termékeivel rendezték be templomaikat. Ortodox templomok: A XVIII. század hetvenes éveitől a XIX. század közepéig egymást követve - és egymással versengve — épülnek a gazdagabbnál gazdagabb berendezésű és felszerelésű magyarországi ortodox templomok, köztük a miskolci és az egykori tokaji templom. Ebben az időben az ortodox egyházművészet egy olyan sajátos korszakába érkezik, melyben a konzervatív hagyomány és a divatos korstílus igen szerencsés és látványos módon egyesül. A magyarországi katolikus céhekből kizárt, de nagy felkészültségű fafaragók, mint pl. jankovics Miklós és mások, egymással versengve készítik el pazar ikonosztázion-kompozícióikat. Még él és népszerű Gruntovics Theodor ráckevei műhelyének archaizáló világa, de minden magára valamit is adó ortodox egyházközség a barokk különböző stílusperiódusainak modorában kívánja templomait berendezni. Az ikonfestők között a szerbek járnak az élen: Jovan Csetir Grabovan, Sztefan Tenicki, Vasza Osztoics, Theodor Kracsun, Mihajlo Zsivkovics, Arsza Theodorovics munkássága érdemel külön említést. Velük párhuzamosan orosz és ukrán ikonfestők egyaránt dolgoznak szerb és görög megrendelők részére. Valamennyi ikonfestő számára különösen erős impulzusokat adott a XVIII. századi ukrán könyvgrafika, ugyanakkor olyan új ikonográfiái típusokkal gazdagították az ortodox egyházművészetet, melyek nyugati, főleg németalföldi metszetes előképeken alapulnak. A miskolci templom elődje a már említett Vay-féle házban lévő Szent Naum kápolna volt. Az egyre gyarapodó egyházközség 1 777-ben folyamodik templomalapítási kérvénnyel a karlócai metropolitához. A helytartótanácstól kapott támogatással megszerzik a Mocsáry-féle telket. 1 755-ben a Kompánia szerződést köt Johan Michael Schajdel pallérral és még ugyanez évben ünnepélyesen lerakják az új templom alapkövét. Érdekességként említjük meg, hogy a korábbi években fölmerült egy másik, centrális alaprajzi elrendezésű terv is. E terv meghiúsulásának okai ismeretlenek, de feltehető, hogy a fényűzésükkel, gazdagságukkal túl sok irigységet és gyanakvást magukra vonó görögök, maguk is provokatívnak tartották volna a puritán miskolciak-