Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Ortodox, görög katolikus és zsidó művészeti emlékek - Kárpáti László

kai szemben egy ilyen fényűző terv valóraváltását. Végül is szokványos tér és tömegalakítású, késő barokk, részleteiben sok copf elemet tartalmazó és enyhén klasszicizáló templom épült meg. A teljes vallási tolerancia hiányában a telek belsejébe kényszerített templom karcsú arányaival, sudár tornyával kárpótolta az építtetőket az utcai homlokzat hiányáért. Jelentős építészeti értéke a templomnak, hogy nyugati és déli homlokzatainak bejárati terveit Johannes Adami készítette, aki a tervezéskor az egri munkáinál is megfigyelhető eleganciával és nagyvonalúsággal fogalmazott. A külső architektúra egyébként szokványos megoldásaiért a templom páratlanul gazdag belső berendezése kárpótol. A faszobrász, Jankovics Miklós 1 791 és 93 között készíti el az ikonosztáz iont, mely közeli rokonságot mutat az egri (1781), a pesti Duna-parti (1794), a bajai és a budai (II. világháborúban elpusztult) ortodox templom hasonló darabjaival. A miskolci ikonosztázion tökéletesen kitölti az építészeti keretet adó diadalívet. Zárt sziluettje arra mutat, hogy kompozíciója rendkívül átgondolt (11-1 7. kép). Függőlegesen, hangsúlyosan előreugratott, csavart és girlandos oszlopok, fogazott lizénák tagolják. Vízszintesen három egymást követő sorban erős plasztikájú, mozgalmasan golyvázódó fogazott osztópárkányok választják el az ikonsorokat. A kompozíció fölfelé haladva egyre áttörtebbé válik és ennélfogva könnyed, lebegő hatást nyújt. Az áttört, faragott keretmotívumok könnyű aránya és a statikai funkciót ellátó architektonikus faszerkezet sötétzöldes szürkéje határozza meg a színbeli összképet. Az ikonográfiái program bár sok nyugati elemet is tartalmaz, egész felépítésében mégis hagyománytisztelőnek és következetesen fölépítettnek hat. A lábazatok ószövetségi előképei fölött négy, párosával elhelyezett ún. alapkép helyezkedik el: Keresztelő Szent János, Krisztus Pantokrátor, valamint Mária és Szent Naum ikonja. Ezek fölött a 12 nagy ünnep jeleneteinek sora. A kompozíció tengelyében a domborúságával is hangsúlyozott középső rizaliton a Szentháromság és a Feltámadás ikonja. Ezt a szigorúan szerkesztett kompozíciót, mintegy megkoronázza a kálvária csoport, valamint a próféták és szentek aranyos lugasba foglalt koszorúja. Másik hasonló emlékünk a Tokajban álló, ma már berendezésétől megfosztott egykori Szent Miklós templom. A templom telke egykor „Moscovita fundus" (orosz telek) néven volt ismert. A területet a tokaji Orosz Borvásárló Bizottság birtokolta 1 784-től. 1 775-ben a Kamara birtokába került, majd két évvel később a tokaji görögök szerezték meg. Az itt álló régi épületben volt a Borvásárló Bizottság kápolnája is, melyet a tokaji görögség is látogatott. Az új templom 1 790 körül épült, melyről megmaradt harangtöredékének felirata tesz bizonyságot. Szép vörösmárvány oltárát Szervitzky György özvegye Karátsonyi Anna állíttatta 1 804-ben. A közepes méretű, egyszerű tömegű, de jó arányú templom mértéktartó homlokzati díszeket kapott. Külső