Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Templomok festett mennyezetei és berendezései - Szabadfalvi József

ső reneszánsz elemeket, az indás keretekben még felvillannak gótikus jellegzetességek is. A készítőkre utaló feliratot is tartalmazó kettéosztott táblán a gazdag ornamentika és a négy sarokba komponált angyalfej között két jellegzetes ornamens látható: egy kar amely bárdot, és egy kar, amely virágcsokrot tart. Valószínűnek látszik, hogy e heraldikai jellel, a festőasztalosok saját jelvényeiket örökítették meg. Ugyancsak korainak tekinthető a rakacaszendi református templom festett mennyezete (97. kép). Az 1657-ben festett táblák még helyükön vannak, de azokat 1821-ben átfestették. Csupán a feliratos tábla maradt érintetlen. A bánhorváti templomban néhány festés-töredék található a padok alján, ezek az 1 700-as években keletkezhettek. A templom papi széke viszont megmaradt 1 720-ból két erősen átfestett táblával. A mezőkeresztesi református templom mennyezetének 1 728-ban festett kazettáiból néhányat a Sárospataki Református Egyházi Múzeum kiállításán láthatunk. A zubogyi gótikus református templom mennyezete 1 726-ban készült. A középkori templom a 17. század utolsó évtizedeiben pusztult el. Helyreállítására az 1710es években került sor. A famennyezet az újjáépítés végén készülhetett (92. kép). A diadal ív által kettéosztott festett famennyezet a templom hossztengelyével párhuzamos hosszú deszkákból áll. Ezek mindegyikén barna vagy fehér alapon hullámvonalban végigfutó leveles indákat találunk. Középen, feliratos táblán az 1 726-os szám látható. A szerkezetében középkori hagyományokon nyugvó zubogyi templom díszítménye egyedülálló. Virágmotívumai négy- és ötszirmú rózsák, akantuszbimbó, tölgymakk, napraforgó, szegfű és néhány egyszerűen fogalmazott tulipán. A hajó két végében a karzaton és a padokon itt-ott festés nyomai villannak elő a későbbi átfestések alatt. 1758-ban Contra András és fia, Mátyás is dolgoztak a zubogyi templomban, ugyanazok a mesterek, akik a rudabányai templom festett famennyezetét is csinálták és festették. Valószínűleg a karzatot és a padokat készítették. A miskolci avasi templom berendezési tárgyai között elsőként a nagyértékű reneszánsz stallumot kell megemlíteni (8—9. kép). Feltételezések szerint eredetileg az 1430-tól a királynők tulajdonát képező diósgyőri vár kápolnájában állott. Erre utal a stallum rövidebb oldalát lezáró oldalfalán látható liliomos zászlót tartó koronás oroszlán intarziás képe. A stallum valószínűleg a 14. században Anjou Károly és Lajos uralkodásának idején készülhetett. Később a diósgyőri vár urai, Mátyás felesége, az olasz Beatrix, majd II. Ulászló neje, Candalei Anna volt. Lehetséges tehát, hogy az avasi stallum középkori királyi palotáink megmaradt kevés bútorai közé sorolható. A stallum hátlapjába - a legutolsó restaurálásig (1980-1981) - feltehetően a 18. század első feléből származó festett táblák is voltak aplikálva. Ezeket kiemelték onnan, s visszaállították a bútor eredeti faragott és intarziás díszítményét. 1975-ig