Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Műemléki templomok - Détshy Mihály

még fennálló kerek templomáról és távolabb nyugatra Kissikátor akkor már romos körtemplomáról, amelynek alapjaira 1 760-ban emelték a mai kerek templomocskát (85. kép). Sárospatakon ásatás hozta felszínre a gótikus plébániatemplom déli oldala előtt a félkörös apszissal bővült körtemplom falmaradványait. Ez a XI. század derekán itt kialakult királyi szálláshely temploma lehetett. A Bükk déli lejtőin, Lator falunál feltárt alapfalaiból ismert kerek templomocska az Örsur nemzetség székhelyének emlékét őrizheti. Fennmaradt szerencsére, ha megcsonkítva és megtoldva is, két, XII. századi, téglafalazatú, díszes körtemplom (75-78. kép). Egyikük a Bódva-völgyi Szalonnán, az egykor jelentős földesúri székhelyen áll. Köralaprajzú teréből keleten alacsonyabb félkörös szentélyapszis nyílik. A homlokzatokat karcsú téglapillérek osztják felül páros ívekkel lezárt mezőkre, amelyekben lépcsőzött téglakeretelésű ablakok nyílnak. Az eresz alatt mintás rakású téglasávon gyémántmetszésű kőlapokból álló fríz húzódik. A belsőt töredékesen fennmaradt románkori falfestmény díszíti a templom névadójának, antiochiai szent Margit legendájának jeleneteivel. A XIV. század elején a körtemplomhoz, nyugati karéját lebontva, igénytelen négyszögű hajót toldottak, amelynek nyugati falába bejáratul a körtemplom kibontott román stílusú kapuját építették be. A körtemplom diadal ívvel megnyitott tere a templom szentélyévé vált. A diadalívet a próféták mellképeivel és Isten bárányával 1426-ban a szepesi András festő díszítette, ahogyan az ív mellett festett felirat tanúsítja. Freskóinak töredékei a körtemplom falán is előtűntek (77 78. kép). Fennmaradt bizonyára többször megújítva a templom körüli egykori temetőt övező régi védőfal is. A templomtól északra álló XVIII. századi fa harangtorony egé^zíti ki az épületegyüttes festői összképét. A bodrogközi Karcsa kortemploma bonyolultabb alaprajzú, érdekes rotunda-típust képvisel (147-148. kép). Kerekterét-az Ungvár melletti Gerény ésaCsanád megyei Kiszombor körtemplomaihoz hasonlóan — a vastag körítőfalba beöblösödő, faloszlopokkal elválasztott hat félkörös fülke bővíti. A kelet felőli tágasabb fülke alkotta a szentélyapszist. A téglafalazat külső felületét féloszlopocskák osztják mezőkre, és felül ugyancsak téglákból rakott ívsorokból és fogazott frízekből összetett párkány zárja le. A mai barokk boltozat fölötti faltöredékekből megállapítható volt, hogy a templom középtere fölött-a gerényi templomhoz hasonlóan-a tetőzetből hatszögű, ablakokkal áttört felépítmény emelkedett ki, amit gúlatetővel takart boltozat fedett. A körtemplomot két említett társával együtt feltehetően a johannita lovagrend építtette, amely XII. századi oklevelek szerint akkor Karosának is földesura volt. Ennek köszönhette sajátos alakját és gazdagabb díszítését. Talán még a Johanniták építették a téglafalú rotundához nyugatról a vidék leggazdagabb faragványos díszű kőtemplomát, aminek teíjes elkészítéséhez a kerek templomot lebontották volna. A gondosan fara-