Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

IFJÚSÁG- ÉS MÜTflíÁSMOZGALOM - Szarka Tíibor: Egy miskolci munkásfőispán

ket. A rendőri beavatkozásnak köszönhette Rejtő Sándor az életben maradását. Fungreisz Ernő azonban ennek ellenére sem maradt életben. Másnap, július 31-én a fővárosi újságok már teli voltak "egy antiszemita tüntetés" hírével. A miskolci rendőrség 24 embert letartóztatott. Ekkor a tömeg ismét tüntetni kezdett, s ezúttal a rendőrség épülete elé vonult fel. A tüntetés teljesen jó szándéktól vezérelt volt, de ekkor ellenforradalmi elemek keveredtek a tömeg közé, ezek feltörték a rendőrség kapuját és Fogarassy Artúr rendőrfőhadnagyot meglincselték. Ezek után felpezsdült az egész közvélemény, az újságok egyre nagyobb szenzációkat közöltek a miskolci eseményekről. A minisztériumból Rajk Lászlót küldtek az ügy kivizsgálására. A diósgyőri Szén és Acél 1946. augusztus 8-i száma így ír a tüntetésről: "...jó szándéktól vezérelt, jól induló s lenyűgözően fegyelmezett (törés-zúzás nem történt, antiszemita szó el nem hangzott) megmozdulás volt." De így írja le Gergely Mihály is az Ez a mi korunk c. riportkönyvének 243. oldalán. (Az a Gergely Mihály, aki ifj. Gergely Sándor néven a Szén és Acél akkori szerkesztője volt.) Ezzel ez a három nap "Miskolci események" néven beírta magát a történelembe. A tüntetés után nagyon sok vezető felelcsségrevonását kezdték el. Köztük Oszip Istvánnal is foglalkoztak, főleg a gazdák és a kereskedők áskálódtak ellene, a kisgazda, illetve a szociáldemokrata pártban. De Oszip István még a helyén maradt és munkáját ugyanolyan lelkesedéssel és odaadással végezte, mint eddig. 1946 augusztusában az újabb gondokkal küzdő Erzsébet kórházat jelentős zsír- és sókészlettel látta el, majd az árvízvédelemmel és az öntözhető területek növelésével foglalkozott. A Hernád szabályozásával kapcsolatban - a Szabad Magyarország tudósítójának - elmondta, hogy 24 ezer hold földterület válik öntözhetővé az év végére. A Délborsodi Armentesítő Társulat részére 200 ezer Ft-ot utal ki készpénzben. Az 1947-es esztendő új fordulatot hozott a szlovákiai magyarok helyzetében. A Szlovák Nemzeti Kormány még szigorúbb és megküTönböztetőbb intézkedéseket hozott a magyarok elnyomására. Az ez elől menekülő magyarokból - a kormányhatározat értelmében - Oszip sokat letelepített. Egy ilyen telepítési akcióval újra a Szabad Magyarország január 31 -i száma foglalkozik: "Oszip István főispán, Ózd környékén földet és munkaalkalmat biztosított 1000 menekült magyarnak. " A következő (február 1-i) számban megrázó történetet ír le a Szabad Magyarország: "Egy határmenti tanyára zörgettek be éjjel a szlovák csendőrök. A tanya la-