Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

VÁROSTÖRTÉNET - TELEPÜLÉSTÖRTÉNET - Oláh Péter: Adalékok Görömböly történetéhez és néprajzához

a Szentháromság tiszteletére - felépítette a mai római katolikus templomot. Ez a két egyházközség híveinek már kicsinek bizonyult, ezért a görögök új templomot építettek; ez 1870-ben készült el. Ebben a templomban a tapolcai ikonosztáz látható. 1908-ban felújítják, 1968— ban a Rózsafüzér Társulat újra festeti. A templom fűthető. Most is felújítás alatt van, amellyel 1985-re lesznek készen az építők. Itt van eltemetve a templcmalapító Bovánkovics József kanonok, aki 1866. augusztus 17-én halt meg. A templom barokk stílusban épült, hozzá tartozik egy külön álló harangláb, és a 12 stációt megörökítő kálvária is. A templom eredeti fatornya tűzvész alkalmával leégett, s a második világháború után renoválták. A község történetét (írásos források híján) élő szemtanúktól, a falu öregjeitől gyűjtöttem össze. Az ő emlékezéseikből állítom össze, szerkesztem tovább dolgozatomat. "Görömbö^t tót vagy orosz Görömbölynek is hívták. A tótok a Felvidékről, az oroszok Kárpát-Ukrajnából települtek ide. A falu népének főfoglalkozása a földművelés volt, de voltak zsidó boltosok is, pl. ilyen volt a mai Dallos Ida u. (azelőtt Szent István u.) 5. sz. alatti élelmiszer; a Dallos Ida u. 3. sz. alatti mai Hóvirág presszó, a mai Hamburger Jenő u. 6. sz. alatti hús- és hentesáru bolt, a Tégla u. 5. sz. alatti büfé, a Tégla u. 7. sz. alatti élelmiszerbolt stb. De itt volt az első borsodi gőztéglagyár is, ami igen híres volt a felszabadulás előtt." (Elmondta: Hegedűs János, 84 éves, Braun Éva u. 2. sz.) "A templom építéséhez a harsányi dombról szállították a faluba a követ. Az 1925-ös árvíz megtiszedelte az állatállományt. Sok ház tönkrement . Görcmbölyön sokan voltak summások is..." (Elmondta: Lukács Jánosné, 70 éves, Hamburger Jenő u. 2.) "Göröntoölyön volt egy nagy uradalom. A fölctoirtokos Pap Emil volt. Itt dolgozott a falu apraja-nagyja. A itündennapi életük abból állt, hogy a férfi és női cselédeknek reggel 3 órakor kellett felkelni, a férfiak szántani, vetni, aratni jártak, az asszonycselédek az uradalom háztartásában dolgoztak. A !#tekintetes úr<5> csak nyáron volt itthon, máskor csak minden harmadik héten utazott le Pestről. A kastélya itt kétemeletes volt, körülte a cselédházak, a raktárak és a baromfiudvar. A ^tekintetes úr* külön gazdát, ispánt tartott, aki amíg az úr odavolt, parancsolt és vigyázott a cselédekre. A cselédeknek rossz sorsuk volt, szájukhoz volt szabva az utolsó falat is." (Elmondta: Takács János, 76 éves, volt uradalmi cseléd, Kaffka Margit u. 21.)