Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)
IFJÚSÁG- ÉS MÜTflíÁSMOZGALOM - Eördögh Béla - Tirk Sándor: Groszmann Zsigmond élete és munkássága
vezetők az utóbbi időben A Reggel szerkesztőségében jöttek össze. 30án este nyolcan voltak a szerkesztőségben: Reisinger Ferenc, Groszmann Zsigmond, Frank Adolf, Keller Ferenc (akkoriban a lap főszerkesztője), dr. Dévényi Miklós és még hárman, ők nyolcan a késő éjszakai órákban a fővárosból kapott hírek hatására mondták ki, hogy "elérkezettnek látják az időt a cselekvésre", és megalakították a Nemzeti Tanács miskolci Végrehajtó Bizottságát. Jobb híján dr. Szentpáli István polgármestert jelölik a végrehajtó bizottság elnökévé, titkárává pedig dr. Bartha Jenő ügyvédet, mindkettőjüket a radikális polgárság képviselőjeként. A Szociáldemokrata Párt - a jelek szerint - a cselekvési biztosító funkciókat tartotta fenn magának, s így az ügyvezető alelnök Reisinger Ferenc, az ügyvezető titkár pedig Groszmann Zsigmond lett. A forradalom első napján a végrehajtó bizottság visszatérve a polgármesteri hivatalba, megtartotta első ülését. Groszmann Zsigmond javaslatára elhatározta, hogy Miskolc területén kezébe veszi az összes polgári és katonai erők feletti hatalmat, s a város összes fegyveres erőit Chausák parancsnoksága alá helyezi. Groszmann hangsúlyozta, hogy a bizottság legfontosabb feladata a tényleges hatalom átvétele. Döntést hoztak, hogy amennyiben Filos ezredes (térparancsnok) a határozatnak ellenszegülne, letartóztatják. FJjhatározták a katonai rendőrség megerősítését. Groszmann javasolja, hogy küldjenek követséget a budapesti Nemzeti Tanácshoz, ezután ismerteti a közrend helyzetét és javaslatot tesz a tennivalókra. Beszámol arról, hogy a katonaság egy részénél hajlandóság mutatkozik a rend felbontására. Javasolja még, hogy foglalják le az összes malmok készleteit. Dr. Plank a Berkestellben lévő 40 vagon talpbőrre havja fel a figyelmet. Groszmann javasolja, hogy foglalják le. Szükségesnek tartja még a Miskolc környéki falvak felvilágosítását. Ezekben a napokban délután és este mozgalmassá váltak a város utcái. Az emberek csoportokba verődve vonultak az utcákon, s a forradalmat éltették. A Pannónia Étterem előtt nagy tömeg verődött össze, s be akartak hatolni az étterembe. A rendőrség tehetetlen volt. Csak az odaérkező Groszmann Zsigmond tudott megjelenésével rendet teremteni. A hatalom stabilizálásának egyik feladata a munkás- és paraszttömegek felvilágosítása volt, hogy a forradalmat a Nemzeti Tanács célkitűzései alapján fogadják el. Elsősorban a bányamunkások és az agrárproletár tömegek "lecsillapítása" volt a gond.