Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

IFJÚSÁG- ÉS MÜTflíÁSMOZGALOM - Eördögh Béla - Tirk Sándor: Groszmann Zsigmond élete és munkássága

Groszmann Zsigmond a november 2-i ülésen javasolta: a szociáldemokrata párt bizalmi emberei útján világosítsa fel a bányamunkásokat, hogy semmi értelme a zavargásoknak. A kommunizmus első nyilvános jelentkezésére 1918. december 21-i diósgyőri szociáldemokrata gyűlésen került sor, amikor Pelyhe János a kommunizmusról tartott előadást. A gyűlés központi témája a kommunizmus lett. A jelen lévő Groszmann Zsigmond hosszú beszédben válaszol Pelyhéhek, s kifejti, hogy a '"kommunizmusra még nem vagyunk elég érettek." Beszél arról is, hogy a falu nemcsak a kommunizmustól, hanem a szocializmustól is irtózik. A miskolci szociáldemokrata párton belüli baloldali állásfoglalása jól tükröződik Groszmann a párt februári rendkívüli kongresszusán elhangzott felszólalásában. Itt Groszmann az ellenforradalmi tisztek tiszadobi garázdálkodását ostorozva követelte, hogy a munkások bizalmijait és az általuk kijelölt munkásokat fegyverezzék fel, hogy megvédhessék a forradalmi fejlődést. Groszmann kijelentette: "A miskolci munkástanács el van határozva arra, hogy ha a népkormánynak nem áll módjában elfojtani az ellenforradalmi mozgalmakat, akkor a saját hatáskörében, saját erejére támaszkodva meg fogja védeni a területen a forradalom vívmányait." Majd így folytatta: "Bármennyire elvi ellenségei vagyunk is a halálbüntetésnek, inkább mi lövessünk, mint minket lőjenek." A forradalom védelmében követelte a néptanácsok azonnali létrehozását. Ugyanakkor a koinnunistákhoz való viszonyban kétértelmű, bizonytalan álláspontot foglalt el. Groszmann a következőket mondotta ezzel kapcsolatban: "Ha az ún. kommunisták becsületes törekvésektől áthatva akarják a társadalmi rendet megváltoztatni, akkor azt nem ellenünk, hanem velünk kell megcsinálniuk. Ha a szœialdemokrata párt le is tért volna az osztályharc útjáról, még mindig közelebb állunk hozzájuk, mint a burzsoáziához; mégsem látni azt az éles harcot a polgári pártok részéről, mint a kommunisták részéről. Mi részt veszünk minden mozgalomban, amely a szocialista társadalom megvalósítása felé vezet, de Miskolc városába olyan ember nem jöhet, aki a forradalmat veszélyezteti és a munkásság egységét akarja megbontani." Érdekes a felszólalással kapcsolatosan, hogy a miskolci lapok közül szó szerint csak A Reggel közölte, határozottan kiérezve a tálalásból, hogy azt a kommunizmustól rettegő polgárság megfélemlítésének, Groszmann kcmpromittálásának szánták.