Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

GAZDASÁGTÖRTÉNET - Tokaji Zsolt: A Tiszalúci Mezőgazdasági Termelőszövetkezet gazdaságtörténete

Kerpely Antal élete és munkássága /részlet/ Csanádi Péter - Kiss István Kerpely 1881. február 3-án megválik eperjesi tanszékétől és a Ma'^gyar- Királyi vasgyárak központi igazgatója lett, Szapáry pénzügyminiszter elhatározása által. Április 1-jén az igazgatóság megkezdte működését. Első feladatuk a régi, elavult vasgyárakat renbeszedni. Második feladatuk versenyképessé tenni a magyar vasipart, pl. új iparágak meghonosításával. Tehát a zólyombrézői, a brezavai róniczi, fehérpataki, trebusai, tiszolci, sebeshelyi vasműveket rendbe kellett hozni, gazdaságossá kellett tenni. Vajdahunyadon és Diósgyőrben új vasgyárat kellett építtetniük. A diósgyőri vasgyár fenntartása nem látszott gazdaságosnak, elhatározták, hogy bezárják, ugyanakkor terv volt új gyár létrehozására. A gazdaságosságot figyelembe véve, biztosítva volt a környék vasérc- és kőszéntelepei (vas: Rudabáhya, szén: Pereces, 800 millió q) és szükséges volt a vasúthálózat javítása, 50.000 Bq nyersvas és 20.000 Bq vasúti sin termelése, finomító gyárat kellett építeni, és az ipari víz és szállítási \5tnak a Szinva megfelelt, jó minőségű mész és mészkő található a közelben. 1868. február 5-én Lónyai Menyhért pénzügyminiszter megbízta Glozer Miksa vasgyári igazgatót a régi és az új gyár ügyeinek intézésével. A régi vasgyár szerepe, hogy a szakemberek biztosítsák az új gyár törzsgárdáját és anyaggyártásával biztosítva legyen az építkezéshez szükséges építőanyag. A pénzügyminiszter a Diósgyőri Jószágigazgatóság központi felügyelete alá helyezte a gyárépítést, megfigyelő hatóságul, a Szomolncki Bányaigazgatóságot rendelte ki. Ekkor az új gyár neve Vasgyár Gondnokság Diósgyőr volt. Az építkezés kezdete 1868. május 1. 396 ember dolgozott, a tervezett költség pedig 2 millió korona volt az 1869-es építési tervben. A költséges építkezés állami vitákat váltott ki. A Pesti Napló is írt cikket az állami javak ellen 1862. február 18-án. A nagyolvasztót 1870. augusztus 2-án állították először üzembe, folyamatosan decembertől üzemeltették. Május 4-én megszűnt a Diósgyőri Jószágigazgatóság és Bányaigazgatóság lett, ekkor a gyár neve Magyar Királyi Vasműhivatal, Diósgyőr. 1871. március 1-jén üzembe állt a hengermű, épületében 9 kavaró és 9 heggesztőkemencével, kőszéntüzeléssel. A gyár üzemeltetésének megkezdése előtt is nagy pénzügyi nehézségekkel