Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

VÁROSTÖRTÉNET - TELEPÜLÉSTÖRTÉNET - Czufor József: A lillafüredi Palota Szálló története

ró érkezett vidékről is. A szívélyes fogadtatást az IGE elnöke, Pakots József köszönte meg. Az első este bál volt a szállóban. A következő napokban tartották az előadásokat, megbeszéléseket és megkoszorúzták Herman Ottó emléktábláját. Az írói Hetet azonban váratlan esemény zavarta meg, elhunyt Pakots József. A találkozót berekesztik, a résztvevők másnap hazautaznak. Ezen a találkozón résztvett legnagyobb proletárköltőnk, József Attila is. Egyik legszebb versét az Ódát ez a festői táj ihlette. 1942-ben a fasiszta kormányzat szervezett írótalálkozót. Az várta az uralkodóosztály, hogy a magyar írótársadalmat a háborús propaganda szolgálatába állíthatja. Az írók azonban hallgatással tiltakoztak, Veres Péter pedig bátor hangú beszédben ítélte el a háborút. 1962-ben a felszabadulás után újra rendeztek itt írói Hetet. A tanácskozást Darvas József az írószövetség elnöke és Simon István titkár vezették. A megbeszélések fő témái a modernizmus, a hagyomány, a fiatalság kérdése voltak. Magyar Filmhét: 1939 júniusában néhány napra Lillafüred felé fordult az egész művelt világ szeme. Itt tartották az első Magyar Filmhetet, mely nyugateurópai szemüvegen nézve igen nagy jelentőségű szórakozási és szaköszszejövetelnek bizonyult. Az illetékesek megállapították, hogy a tanácskozás után egység jött létre a filmvilágban, mely a megakadt magyar filmgyártás ügyét lesz hivatva előbbre vinni. A Filmhét június 511-ig tartott. Az egész filmhetet a szakszerűség jellemezte. A színt, az ízt, a fényt, és ragyogást azonban mégis az Anna-bálok képviselték a szállóban. A lillafüredi játékkaszinó ügye: A szálló fennállásának első 10 hete alatt, mint állandóan visszatérő téma hangzott a magyar idegenforgalmat szívükön viselők szájából: játékkaszinót Lillafürednek! A játékkaszinó ügye nem lehetett közömbös az államra nézve, jövedelme miatt. Milliós értékek húzódtak volna meg mögötte, még akkor is, ha a távol fekvő Lillafüreden helyeznék el. 1934 januárjában német tőkések ajánlatot tettek a kaszinó megépítésére. Hajlandók lettek volna Lillafüreden 12 millió pengő befektetést eszközölni. A hivatalos vélemény az volt, hogy a befektetés jó volna, játékkaszinó azonban nem kell. így a játékkaszinó tervét elvetették, a megépítésére nem került sor.