Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

VÁROSTÖRTÉNET - TELEPÜLÉSTÖRTÉNET - Czufor József: A lillafüredi Palota Szálló története

Évek során még fontos események színhelye volt a szálló, az elő­zőek csak a leglényegesebbek ezek közül. A szálló bérbeadásának nehézségei A lillafüredi Palota Szálló a legragyogóbb perspektívák között nyitotta meg kapuit. A gazdasági válság azonban arra kényszerítette a földművelődésügyi minisztériumot, hogy szüntesse meg a szálló üzemét, majd a szálló bérbeadására pályázatot írt ki. Az a sok támadás, amely a Palota Szálló megépítése miatt a föld­művelődésügyi rninisztériumot érte, de főképp az a körülmény, hogy i­lyen természetű vállalkozás magánkézben jobban üzemelhet, megérlelte azt a gondolatot, hogy a Palota Szálló állami kezelésének meg kell szűnnie. Az államnak át kell engednie a teret magánvállalkozóknak, a­kik megfelelő bérösszeggel a Palota Szállóba befektetett hatalmas bér­összeget törleszti, másrészt viszont megtalálja ebben a vállalkozásban saját számítását is. 1931-ben már szó volt arról, hogy a szállót magánvállalkozónak adják bérbe. Hosszú tárgyalások folytak többek között egyik előkelő miskolci vendéglőssel, a tárgyalások azonban nem jártak sikerrel. Ké­sőbb a bérbeadásra a jelentkezést 1932. január 14-ére 12 órára írták ki. A közönség jogos érdeklődéssel tekintett a bérbeadás kimenetele felé, annál is inkább, mert a Palota Szálló forgalma az utóbbi eszten­dőben a téli szezonban erősen csökkent. Ez a nagyarányú csökkenés arra késztette a szálló pillanatnyi igazgatóját, Morschal Józsefet, hogy e­lőterjesztést intézzen a földművelődésügyi miniszterhez és azt java­solja, hogy az eddigi folyamatos üzem helyett időszaki szállodává ala­kítsák át a szállót. A földművelődésügyi miniszter takarékossági szem­pontból elfogadta Marchai igazgató javaslatát, és ennek következtében az őszi hónapokban a Palota Szálló egész december 15-ig be volt zárva. A határidő közeledtével a feltételek iránt többen érdeklődtek. Meg kell állapítani azonban, hogy az érdeklődők száma nem haladta meg a hetet, más szóval érdeklődés egyáltalán nem volt olyan nagy, mint amilyet egy ilyen értékes épület bérbevételénél el lehet várni. Az ér­deklődők között volt az Égisz RT, valamint Marschal József, a szálloda jelenlegi igazgatója is. Január 14-ére 17 órára azonban nem érkezett be egy javaslat sem,

Next

/
Oldalképek
Tartalom