Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

VÁROSTÖRTÉNET - TELEPÜLÉSTÖRTÉNET - Czufor József: A lillafüredi Palota Szálló története

kat, megindulhatott a vendégek serege ebbe az európai hírű szállóba. A megnyitás után megindult a szállóban a vendégek fogadása. A Palota Szálló látogatottsága az átadás utáni években jelentékenyen emelkedett. Az 1931. év május-szeptember hónapjaiban ugyanis a szobafoglalások száma 7000 körül alakult, míg az 1932. év azonos hónapjaiban a látogatók száma 10.000-re emelkedett. Lillafüred idegenforgalmának kiszélesítésének érdekében sok kiváló szakember sietett a Palota Szálló igazgatóinak segítségére, akik a legnagyobb tárgyilagossággal állapították meg, hogy Budapesten kívül csak ez az egy olyan üdülőhely volt, amely az akkori hotel- és éttermi viszonyoknak megfelel, és ez a Palota Szálló. A vonatok ontották a kirándulók és fürdőzők százait, a Bükk szerpentinjein pedig olyan autós sereg kígyózott, amelyre nem volt még példa Lillafüred történetében, és mégis kévéseitek a forgalmat, valami még hiányzott. Mindazok az elgondolások, amelyeket a szálló nagytekintélyű igazgatói: Morschal József, PaVots Lajos, Félsz Imre, Ságodi Ferenc elkezdtek, később valóra is váltak. Ezek mellett egy érdekes, új idegenforgalom fejlődött ki itt, a szálló luxusvendégeinek kedvenc tartózkodási helye lett. A fejlődő idegenforgalomnak volt azonban egy hiányossága. Az, hogy Lillafüred a téli hónapokon elhagyatott, a külföldi vendégek serege elkerüli a Palota Szállót, amely a nyári hónapokban Európa egyik ismert idegenforgalmi látogatottsága, legszebb művészi, kulturális és gyógyító értékeit parlagon hagyja. 1939-ben a szálló igazgatója így vélekedik a szálló idegenforgalmáról: "Lillafürednek ez idei szeecnnagy változásokat hozott. Elsősorban sietek eloszlatni azt a tévhitet, hogy a kincstári szállók, s főleg a Palota-Szálló csak ráfizetést és veszteséget hoz az államnak. A szálló Magyarországnak mondhatnám legszebb, legnagyobb kényelemmel berendezett szállodája, mely az elmúlt évek nyári hónapjaiban meglepően nagy forgalmat tudott felmutatni, és ahol június-augusztus hónapban alig lehetett szobát kapni. Aki egyszer a Palota-Szállóban nyaralt, az évenként visszatér ide, mert érzi, hogy megtalálja amit keresett és tudja, hogy pénzéért teljes értéket kap." A szálló nemcsak vendégeket fogadott, hanem különböző rendezvényeknek is otthon adott. 1933 júniusában itt rendezték meg az írói Hetet, az írók Gazdasági Egyesületének találkozóját, 200 író és hozzátartozója részvételével, akik részben budapestiek voltak, de számos í-