Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 4. A tapolcai apátság 1214 —i adatának hitelessége

értelmezései közben — persze csak azt a nyelvtörténeti lehetőséget vizsgálja, hogy lehetséges-e a Heuiuz-Hejő-Tapoíca névcsere. Igenlő álláspontját megerősíti az Anjou-kori okmánytár J35S. július 1-én keltezett oklevelével. Ebben az okmányban Ónod részletes határjárása van leirva, s itt Ónod határát egy helyen az „er ThopOlcha" nevü víz alkotja. íme egy késői bizonyíték annak igazolására, hogy a Hejö Patakot még lent két mérföldnyire ís hívták Tapolcának, s hozzá Anonymus után két századdal is, hát akkor hogyne hívhatták volna í2J4-ben, amikor a Névtelen jegyző idejétől csak pár évtized, esetleg egy fél évszázad választotta el a váradi káptalan jegyzőjét ! Ez a látszólag súlyos érv azonban mindjárt összeomlik, ha közelebbről vizsgáljuk meg a mesgyéül szolgáló „er Thopolcha" helyét. Az említett í358. évi határjárási okmány igen részletesen és igen pontosan megjelöli Ónod határát (1. Anjou-kori okmánytár VII. 267. 1.). Az 1353. évi okmány útmutatásával, s ráadásul a mai részletes katonai és kataszteri térképekkel felszerelve, 1925 nyarán a helyszínen igyekeztem felkutatni a Tapolca nevü eret. Az én határkutatásom alkalmával azt a hihetetlennek látszó körülményt tapasztaltam, hogy a közel hatszáz éves régi ónodi határ ma ís csaknem teljesen ugyanaz, mint akkor vo't. Sót nemcsak a határvonal maradt egy északi jelentéktelen módosulás kivitelével változatlan, de a régi elhatároló falu, düló, patak, folyó nevek is többnyire a régiek maradtak. A királyi ember nyugat felé indulva járta körül Ónod határát. Az első határdombok a Sajó folyó mellett voltak elhelyezve. Majd a Mohiból Körömbe vezető utat követi a határvonal. Tovább északnyugat felé haladva, elébb a Mohi—Ónod közötti, azután a Mohiból Korhiba vívó utat lépi át. Még tovább menve, a Mohiból Miskolcra vívó utat szeli át, később a Szinvába, azután a Szinva érbe kanyarodik s Felónodnál átlép a Sajón. A Sajó túlsó oldalán vonul a Tapolca érbe (er Thopolcha) s innen a Hernádhoz jut, amely itt egyesül a Sajóval, így ér vissza a határvonal ismét oda, ahonnan kiindult, tehát a mai Muhí-puszta mellé. Igaz, hogy Ónod határa nyugat felől pár dülőföldnyire mcgközelití a Hejö folyócskát. így nem lehet csodálkozni azon, hogy az „ér Thopolcha" azonosnak látszik a Hejóvel, illetőleg ennek legbővebb vizű forrásával, a Tapolcával. De a helyszíni vizsgálat világosan mutatja, hogy a szóban levő „er Thopolcha" semmi összefüggésben nincs sem Anonymus Topulucea-jával, sem Heuyou-jával. Hiszen a Hejóvel Nagy Lajos korában még párhuzamosan folyt előbb a Szinva, mely akkor lent HejöKeresztur felé vette folyását. Ónod mellett még híd volt rajta — azután a nagy Sajó, míg a Tapolca eret csak a Sajó—Hernád folyók között találjuk meg, mint e folyók egyikének már 1353 ban is elposványosodott holt medrét. Az „er Thopolcha" itt nem is meleg forrást, vagy melegvizű patakot, hanem — mint MeJich írja a Tapolca szó másik jelentéséről — posványos, süppedékes helyet jelent. A „Tapolca ér" elnevezést ma már nem használják Ónodon, de az egykori ér elposványosodott medre ma is határa a községnek Zemplén megye felől. De téves az a magyarázat is, hogy a Hejőt csak Emődtól lefelé hívták Heiónek, s azonfelül Tapolca volt a ré^r neve. Mint a térképvázlat mutatja Miskolc-Tapolca —Hejö környékéoek térképvázlata a Hejö Diósgyőr határában a Bükk hegység ' szélén, a Sürübérc, Veresbérc és Poklostetó nevü hegyek keleti lejtőin keletkező csermelyekből ered, kissé északra a Nagykömázsa nevü 384 nsu* magas csúcstól. Diósgyőr kataszteri térképe (58. tábla) az itteni völgyelésben elterülő rétecskét ,,Felhajóvöigyrét"-nek irja. A Felhejő mintegy 3 km. folyás után ér el a Tapolca roppant bő vizű meleg forrásaihoz. Innen kezdve már valóságos folyócska lesz a Hejö. A Hejő és Tapolca elnevezés közötti különbség legélesebben tűnik elő Tapolca kataszteri térképén. Tapolca valaha külön községet alkotott, ma is külön kataszteri térképe van, bár jelenleg közigazgatásilag Görömbőly községhez van csatolva. (Puszta-Tapolca kat. térképét 1858ban készítette el Vastagh János bízottmányvezető.) A 26 dűlő közül az /. a. Tapolca „beltelek" s ide száz lépésnyire már az /. b. „Hejö vize mente" nevü dűlő. A telekkönyvben szintén „Hejő