Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 4. A tapolcai apátság 1214 —i adatának hitelessége

vize mente körüli dülőfc" néven jön elö. Magában az egykori Tapolca praediumban élesen megkülönböztetik egymástól a Tapolca nevü melegforrást és a Hejö nevü patakot. A szomszédos Heiöcsaba fiatáros részén ís „Hejörét" a folyócska melletti düló neve. Hejócsabátó! lefelé ís kizárólag a Hejö név az ismeretes. Emöd pedig még kb. két mérföld ide ; előbb még Görömböly, Mályí, Nyék, Ládháza s a török világban elpusztult Rákos és Tullus jön, de scholscm találjuk.a Tapolca elnevezés nyomát, pedig a rengeteg düló név sok 6—7 százados elnevezést tartott meg. Azt lehetne esetleg mondani, hogy ha ma nincs ís meg a meíerforráson kivül sehol a Tapolca elnevezés, meglehetett a múltban. Az okmányok erre is mást mondanak. 1332-ben Ernőd táján : in fiuvíum Heyo és in eodem fluvio Heyo. (1. Anjou-kori okmt. II. 618.) 135é-ban egy hejőesabai bírtok eladásánál négyszer is meg van emiitve a Hejő. A faluban levő malmot a Hejö hajtja, de a Tapolca pataknak nyoma sincsen. (1. Szendrey, Miskolc, III. okmtár, 1356. oki.) Szinte fölösleges megemlítenem, de ide kivánkozik a Kácsi Tapolca sorompóba állítása is. Ha ugyanis a sokat vitatott Heuiuz lefordítható Tapolcára, ugy Mískóc—Tapolcánál nem valószínűtlenebb a közeli Kácsi Tapolcára utalás, mert ott ebben az időben szintén (XIII. sz. eleje) kétségtelenül volt monostor. (Az Orős ur nemzetség Kacson levő családi temetkezöhelyül szolgáló monostorára igen sok okleveles adatot nyújt Karácsonyi, a magyar nemzetségekről irott nagy müvében. Kács-Tapoica és Miskóc-Tapolca távolsága 15 km.) Nem kell messze mennünk, hogy a közvetlen közelben egy harmadik Tapolca nevü gazdag melegforrást találjunk. Ez DiósgyőrTapolca, melynek fürdővize a régi híres vár közelében bugyog kí a Bükk oldalából. Itt azonban nem volt monostor, így kombinációba sem jöhet. A Tapolca szó Borsodban a XIII. század eleje óta kímutathatólag csakis a melegvizű források elnevezésérc szolgált, de nem jelölték vele a patak, vagy folyó végződésű vizeket. A XIV. sz. közepéről való egyetlen „er Thopolcha" szintén nem melegvizű folyót, patakot, hanem posványos, mocsaras helyet, illetőleg ilyen helyen húzódó folyómedret jelöl. A mondott érvek és tények alapján most mar teljesen elvethetjük az er Thopolcha, Tapolca^Hejő összekapcsolását s a legnagyobb valószínűséggel megállapíthatjuk, hogy a heuiuzi apat lakhelye, még ha Hévíznek kell olvasni, akkor sem azonos Tapolcával. Sőt ha Héviz a helyes olvasás es ezt a Hévizet a Tapolca szó párjaképpen irta volna le a váradi jegyző, — ami kétismeretlenü egyenlet megfejtése volna — még akkor sem lehet az ügyeset színhelyét Borsodban keresni. Röviden összegezve a 4. pont eredményét: Heuiuz nem lehet azonos a borsod-megyei Tapolcával. 5. Heuiuz^S. Henrícus (Hegyköz-Szeníimre.) A Hévíz—Hejö—Tapolca kérdés borsodmegyei tisztázásának feladatán ugyan kivül esik, mégis fentiek alapján, főleg Teleguen fia Cumpert lakóhelye után lerögzíthetjük, hogy Heuiuz apátsága a Körös és Berettyó vidéken feküdt. Az a kérdés most már, hogy Nagyvárad tájékan találhatunk-e olyan apátságot, amelyik a XIII. század elején fennállott, a névalakja közel áll az elváltoztatott ,.Heuiuz"-hoz. Két név akad olyan, amelyik valószínűbb azonosítást enged meg, mint amilyen a bonyolult Heuiuz "Tapolca egyeztetés volt. Ott van a helyszínen a Hajó patak. Ezt a XIII. században még szintén Heuyou-nak irták csakúgy, mint borsodi párját. A meleg vizű patak fejénél épült a Püspök — vagy Szent László — fürdő. Véleményem szerint a Heuiuz szó nem Hévíznek, hanem Henrtcus-nzk lehetett írva az eredeti jegyzőkönyvben. A torzítás túlságos nagynak tűnik ugyan fel, de a Regístrum kinyomatásánál ennél erösebb módosulások js történtek. (Pl. A Mískóc-Miscoucy nemzetsé g kétségtelenül megállapítható neve így jön elő a V. R. 303. számában: de Taplucya MÍSCOCÜ; a 209. számban pedig monaster!! de Taplucia, pertinentis ad genus Mizidaczij 1 Itt a Mizídaczíj félreérthetetlen biztossággal Miskóc.) Heuiuz-Henrícus névazonositásomat támogatja a Vár. Registr. 122.(241.) sz. esete. Ebben „Abbas de S. Henrico" bevádolta talán ugyanazt az Aladárt, akit Teleguen fia hat évvel azelőtt ugyancsak bepanaszolt a váradi káptalan előtt. Az ügy pristaldusa most a közeli Kókad (Bihar) falusi Póka volt. Abbas de S. Henrico (122.) ugyanaz a személy tehát nagy valószínűséggel, mint abbaiis de Heuiuz (321.). Előbbi S. Henrícus (122. sz.) apátságát Karácsonyi —Borovszky ís Biharban, a mai Hegyközszentimrében jelöli meg. Helyes megállapításukat megerősíti Bunyitay: A váradi püspökség tört. c. nagy munkája, amely ismételten megemlékezik a hegyközszentimrei apátságról. Sőt magában a váradi püspöki egyházban ís volt ebben a korban a Szent Imre tiszteletére szervezett kanonokság. Maga az Imre név a XIII. század elején még Henrícus alakban szerepeit latin nyelvű iratokban, mig később a H elmaradt s Emericus lett belőle. (L. Jakubovich M. Nyelv 1926. 222. 1. „sancto Emerico=rHegyköz-Szent-Imre.") Összefoglalva a mondottakat, egész határozottan megállapíthatjuk, hogy a vitatott Heuiuz 'Bihar megye iáján lehetett és nagy valószínűséggel a hegyközszentimrei — S. Henricusról elnevezett apátsággal azonos.