Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 6. Gondolatok a magyar nép eredetéről

Zemplén, Nógrád stb.) bolgár-szláv eredetű víznevünk a honfoglalás előtti időben keletkezett. Én meg úgy érzem, hogy a Tapolca közelében folydogáló Sajó (Souyou = Só + folyó), Hejő (Heuyou = Hév — folyó), vagy Nyárád. Ostoros, herr&c, Zgzr vize, rrr.r.z yy.'ál nagyobb földrajzi objektumok elnevezései szintén oly ősiek, sőt még sokkal ősibbek, mint a Tapolcához hasonló eredetű néhány kisebb szláv víznév. 5. Anonymus sehol sem mondja, hogy Árpád vagy alvezérei parasztságot hoztak volna magukkal es azokból telepítették be az országot. Ezzel szemben legalább két tucat esetben azt hangoztatja, hogy Árpád bőkezűségből, ez vagy az a híve, nagy darab földet kapott jutalmul azon föld ^nagyszámú meghódított népével együtt*. 6. Árpád foglalása idején Magyarország túlnyomó része, főleg a Duna—Garam vonalától keletre fekvő tájak névadó, de paraszti sorban élő lakossága — Anonymus földrajzi nevei alapján — nem lehetett más, mint magyar, mert hiszen a IX. századi bolgár-szláv és cseh uraimat jelző szláv névanyag eltörpül a nagyobb földrajzi tárgyakat jelölő, tehát ősibb ugor-magyar nevek tömegében. Ne felejtsük el, hogy a két oláh fejedelemség, Moldva és Havasalföld lakossága legalább 700 év óta szinte kizárólag román nyelvű, ennek dacára folyóneveiknek legfeljebb hetedrésze román elnevezésű, — még mai nap is. Megjegyzendő, hogy ez a hetedrésznyi román értelmű víznév is a kisebb folyókból vagy patakokból tevődik össze. 7. Árpád hódító hada és a kunkabar törzsek a személynevek tanúsága szerint törökök voltak. Cselédségük egy része, valamint a csatlakozó ruthének, oroszok természetesen szláv nyelven beszéltek. Ennélfogva nyelvkincsünk és földrajzi neveink »török« rétegében túlnyomó a X. század eleje óta történt török kölcsönvétel. Szláv-kölcsönzésünk is csak részben IX. századi,, jórészben a honfoglalókkal és később bejött szláv elemek hatása. A török elemeket a besenyő, izmaelita és kun rokonnyelvű törzsek befogadása csak erősítette. De ezeket éppen úgy, mint magukat a hódítókat, az ugor parasztság tömege szinte észrevétlenül magába szívta — persze csak nyelvileg. A török nyelv eltűnt, de a török vér nem. 8. Anonymus több helyen céloz rá, hogy a parasztok más nyelven beszéltek, mint a hódító magyar törzsek. Amikor pl. Bors >»sok parasztságot összegyűjtvén, a Boldva vize mellett várat építe, melyet ,azon nép' Borsodnak neveze«. — ebből következik, hogy Anonymus szerint ez a nép »más« nyelvű volt, mint hódítói; a Borsod szó pedig csakis magyar eredetű lehet; 9. Az Anonymus gestájában említett magyar elnevezésű folyónevek közül egyetlen egyről sem bizonyították még be, hogy azelőtt »másképpen« hívták volna őket! De ez nem is valószínű, mert hiszen a X. század előtti forrásokból ismert Duna, Tisza, Maros, Szamos. Körös, Temes, Olt, Zala, Rába, Balaton stb. vizeink is megőrizték régi nevüket, bár partjaikon a történelemből is ismert dák, kelta, illir, római, szarmata, germán, hun, avar, bolgár, szláv, oláh es magyar uralom váltakozott. A letűnt időkben a sovinizmus ko-