Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 10. A miskolci főutca topográfiája 1817-ig

hivatalosan is város lett. Falusi bíró helyett városbíró állott az elöljáróság élén. Villa helyett civitas, illetőleg oppidum szóval titulálták meg a mezővárossá fejlődött községet. 1376-ból a tanács írott kiadványa tanúsítja, hogy a tanács feje, a bíró oldalán esküdtek hivataloskodtaik. Az egyik esküdt neve: Mátyás, az újvárosi! A főutca felső szakasza, legalábbis a Sötétkapu vonaláig, már 1370 körül kiépüli. Pár évtizeddel később Zsigmond király újabb szabadalmakat adott a fejlődő városkának. A privilégiumok közül kiemelkedik az avasi templom kegyúri jogának átruházása Û és Üj Miskolc tanácsára. Ez az 1411-ben kiadott patronátusi jog a várossá alakulásnak igen magas fokát jelentette.

3 Ekkorra a főutca beépített szakasza a színházig nyomult elő. A főutca északi, tehát az 1365 után beépült szakaszát nevezték Üj MiskoZcnak. Ennek az állításnak bizonyítására erős érvünk van. E-gy 1458-ban kelt iratban esküdtje, egy másik. 1461-ben keltezett okiratban Kazay Imre „Üj Miskolc" bírója.

4 Ebből magatói értetődik, hogy a Kazay család Üj Miskolcon lakott. Egykori lakóházukat pedig ki lehetett nyomozni, mert az ún. „Kazay házat" Nyáry Zsigmond, a diósgyőri koronauradalom zálogosbérlője, 1645-ben eladta Kecskeméthy Szabó István vagyonos miskolci polgárnak.

5 A Kecskeméthy-csalód ezt a nemesi telket egy évszázadon át birtokolta, amíg 1745-ben Vay Ábrahám zsolcai földbirtokos vette meg tőlük. Vay 2. 1376. január 15-én Miskolc varos (Civitas) elöljárósága, ti. »Arnoldus judex. Thomas films Lucasi. Egiams FaDer, Mathias de N o u a C i u i t a t e, I\'icolaus Sartor jurat: de M i sc o 1 c h . . .-- pecsétes levelet adott ki Kilian lia, János szóló adományáról a diósgyőri pálosok res-zére. Polgártársuk Miskolcon, a Fabian utcán (újabb elnevezéssel a mai Tanacsház-teren) lakott. ••• • • quod Johannes l'ilius Kiliani conduis noster de p 1 a t e a Fábiánt,..i.. Szendrei: Miskolc város törtenete. Okmánytár, III. G3—G4. 1.) 3. 1411. március 3-án Zsigmond király Miskolcon keltezett hires privilégiá'is oklevelében minil a két Miskolc varos tanácsára ruházza az avasi Szent István templom kegyúri jogát. >•. . . civiam et hospitum utriusque civitatis nostrae, tarn novae scilicet, quam antiquae Miskolcz appellaiae . . . idem judex jurati cneicrique civea et -hospites, neenon tota dictae utriusqae r. 'j V a e scilicet et v eteris nostrae civitatis communitas Miskolcz apelláta. . . .•• Itt tehát az új es ó városrészek polgárainak es vendegeinek közösen alkotott, egyesített elöljáróságáról van szo. Miskolc varosnak valójában mindig csak ••egy-" városi tanácsa volt. amelybe inkább csak esküdteket, de elvétve külön-külön bírót is küldtek ki a meg teljesen össze r.err. forrón ket városrész polgárai, különleges erdekeik nyomatékosabb képviseletére. (Ï, Szendrei: Miskolc varos története. Okmánytár, III. 493—491. 1.) 4. 1458. november 28-án Miskolc varos tanácsának kiadványa szerint, Faber Sebestyén. O-Miskoic bírája mellett Kazay Imre és Gombos Simon esküdtek a varos összes polgár a : es vendegei nevében hivataloskodtak. -Nos Sebastianus Faber judex v e t e r i s civitatis Miskolcz. Emericus Kazay et Simon Gombos jurati ceterique cives et co hospites de eadem.-1461. augusztus 9-én Mátyás király Diósgyőrben kiadott oklevelében külön felsorolja Miskolc akkori elöljáróit az ó és külön az új városban. Az oklevél szerint az óvárosi bíró Ku.i Ancras, az újvárosi polgárok bírája Kazay Imre. »Mos Mathias . . . rex . . . Andreas Kur. . . . iudex cives antiqui oppidi nostri M y s k o c z . . . item Emericus Kazay similiter iudex... cives no vi oppidi nostri M y s k o c z . . .« (i. Szendrei: Miskolc város története. Okmánytár, III. 89. és 98. 1.) 5. A Kaz&y-hazra, illetőleg a Kazay—Kecskeméthy—Vay főutcái ősi telekre vonatkozó kiegészítő adatok meg: A Nyaryaknak miskolci egyik háza ún. »szabadkorcsmajü kuria« volt. "Ilyen volt Nyáry Zsigmond es Miklós kúriája, az úgynevezett Kazay-ház, melyet 3 szőlő és 1 pince tartozékaival 1645-ben 500 forintért elzálogosítottak Kecskeméthy Istvánnak és Forgó Pálnak oly feltétellel, hosy mivel korcsmájukat odaadták, Miskolcon ne szabadjon korcsmát kezdeniök a kiváltás r. = p;aig. Ezt a kuriat korcsmájával és mészárszékével együtt lC5l-ben 100 tallér toldalékot lefizetvén, véglegesen megvette Kecskeméthy I s t v á n.« (Halmay—Leszih: Miskolc mono"16-í5-ben a Nyary-család Miskolc városában levő egyik házát Kecskeméti Istvánnak adta e'..(1. Borovszky : Borsod vm. tört. I. 166. 1. es Processus Tabulares = Kir. Tablai pórok irorr.ánvai 12S7. SZ.) A vizsgált telek további sorsáról tájékoztat a következő nyom: »Vsjai Vay Ábrahám 1743-ben S500 rénes forintért megveszi Kecskeméthy Miklós cs neje. Tornallyay Zsuzsanna koriázá:.- (Az Orsz. Levéltárban levő eredeti szerződésre utalva közli Szendrei: Miskolc varos törtenete. II. 516. 1.) Ezt a Széchenyi utca 5. sz. alatti régi kuriális telket, mely 1461-ben még Üj-Mi?kclcr.ak számított. 1645-től 1745-ig a Kecskeméthy-, 1745-től kezdve a Vay-esalád birta. de 1817-ben mar Rósa görög kereskedő sajátja volt. Magát a telken levő emeletes hazat Vay Abraham zsolcai földbirtokos építtette 1755-ben. de azt azonnal bérbe adta görög kereskedőknek 1756 elejétől kezdőcoicg. (A bérleti szerződés teljes szövege Miskolc varos Jegyzökönyve II. kötetében 1755, jar.uar havi bej. közölt.)