Gyulai Iván - Szakáll Sándor szerk.: Natura Borsodiensis I. (Miskolc, 1986)

DÓDONY ISTVÁN-TAKÁCS JÓZSEP: A vörösvágási nemesopál színjátéka

A VÖRÖSVÁGÁSI NEMESOPÁL SZÍNJÁTÉKA Dódony István - Takács József A nemesopál, az opál náwel jelölt népes ásványcsoport legra­gyogóbb tagja. Sajátos színjátéka kiemeli a többi változat közül és értékes drágakővé avatja. Külső megjelenésében kétféle színhatás fi­gyelhető meg. Homogén, átlátszó-áttetsző alapszíne általában színte­len, szürke, kékesfehér, fehér, sárgás, vöröses vagy fekete. Tarka színjátékát, az opalizálást a következő lényeges tulajdonságok jel­lemzik: - a színek foltokban jelentkeznek) - minden foltnak a megvilágítás és/vagy az észlelés irányának a vál­toztatásával cserélődik a színe; - a felvillanó színek a látható spektrum keskeny sávjait képviselik. A színjáték keletkezését igen sokféleképpen magyarázták. HAU Y /18ol/ szerint levegővel kitöltött finom repedésektől származik. BREWSTER /1845/ a színek irányfüggését felismerve már térben rende­zett üregeket, pórusokat feltételezett a nemesopálban. BEHRENS /1871/ rétegenként vagy foltonként változó fónytörésű anyagra vezette visz­sza, továbbá megállapította, hogy minden nemesopál két optikai tenge­lyű, kettőstörő. BAUER /1896/ megfigyelései alapján kijelentette, hogy a színjáték nem repedések vagy festékhártyácskák jelenlétének a következménye, hanem másfajta fényinterferenciától származik. SCHA­PARZIK /1913/ a korábbi ismeretek birtokában feltételezte, hogy "ez az anyagnak olyan állapota, mely jóformán csakis az opálnál lehetséges". A színjáték korrekt magyarázatához BAIER /1932/ részletes opti­kai vizsgálatai új adatokat szolgáltattak. A mikroszkópos megfigye­lések és a színek irányfüggése alapján bizonyította a nemesopál le­mezes /lamellás/ szerkezetét, melyet kalcit utáni pszeudomorfózának tekintett. A vizsgálati módszerek fejlődésével PENSE /1963/ ós vele párhuzamosan SANDERS /1964/ térben periodikusan ismétlődő részecs­kékből álló rácsot figyeltek meg elektronmikroszkóppal a nemesopál­ban. SANDERS /1968/ megállapította, hogy a 0,15-0,30 fum-es gömbölyű

Next

/
Oldalképek
Tartalom