Gyulai Iván - Szakáll Sándor szerk.: Natura Borsodiensis I. (Miskolc, 1986)

DÓDONY ISTVÁN-TAKÁCS JÓZSEP: A vörösvágási nemesopál színjátéka

- a ún. másodlagos részecskék /vagy morfológiai elemek/ a legszorosabb köbös ill. hatszöges illeszkedés szerint kapcsolódnak egymáshoz. A színjáték keletkezését BAIER /1966/, SANDERS /1968/ a rendezett másodlagos részecskék ill. üregek által alkotott háromdimenziós optikai rács és a fehér fény kölcsönhatása következtében létrejövő, - a RTG-diffrakoióval analóg - optikai diffrakcióval magyarázták. DARRAGH et al. /1976/ a rácssíkok távolsága /d/ és a megjelenő maximális hullámhosszú szín /A/ között a /X «2,9d összefüggést vezették le* Figyelembevételével a 700 nm-es vörös színhez 241 nm-es, a 400 nm-es ibolya színhez legalább 138 nm-es d-érték szükséges. Ez alatt színjátékot már nem tapasztalunk. Az utóbbi évek kutatásai azt bizonyítják, hogy a fent ismertetett másodlagos szerkezet /az atomtávolság nagyságrendjébe eső periodicitása mikroszerkezet mellett a 0,01-10 nm-es másodlagos részecskék elrendeződése/ egyaránt kimutatható a többi lelőhelyről /Mexikó, Honduras, Japán stb./ származó nemesopálokban is. A kuriózumnak számító Idaho-i csillagopál hatágú fényalakzatának a megjelenését SANDERS /1976/ a másodlagos szerkezetben megfigyelhető nagy relatív sűrűségű dlszlokációra és rétegződés! hibára vezette vissza. HÁRMAN és CHOVANEC /1981/ a vörösvágási /ma íervenica, K-Szlovákia, de a nemesopál -előfordulás helye az irodalomban Dubnik néven is szerepel/ nemesopálban keskeny lamellák szerint változó orientációjú elrendeződést mutattak ki, de nem értelmezték a színekre gyakorolt hatásukat. Ennek az ún. "magyar opál"-nak a szerkezetét - egyedülálló színjátéka ellenére - a nemzetközi szakirodalomban /BAIER 1932, 1966» SANDERS 1968í HÁRMAN, CHOVANEC 1981/ az ausztrálóval azonosnak tartják. Jelen munkánk egyrészt a nemesopál és a tejopál közötti különbség, másrészt a vörösvágási és az ausztrál nemesopál kissé eltérő színjátékának szerkezeti okait ismerteti, összehasonlítva a nemrég Telkibányán talált nemesopál /ALMÁDY, SZOMOR, VÁJNA 1979/ szerkezetével. Makroszkópos megfigyelések: A vörösvágési mintákat az EperjesSzalánci hegységben a Libánka-hegyi József altáróban piroxén-andezit hasadékából gyűjtöttük. A nemesopál alapszíne áttetsző fehér, ill. kékesszürke. Kék, zöld, sárga, vörösből álló színjátékát egy• mással érintkező, 0,1-1,0 mm-es foltokon nagy térszög intervallum-