Gyulai Iván - Szakáll Sándor szerk.: Natura Borsodiensis I. (Miskolc, 1986)

SZAKÁLL SÁNDOR-TAKÁCS JÓZSKP-WEISZBURG TAMÁS: A legyesbényei régi zsidó-temető melletti kőbánya ásványai

lálünk. A kristályokon csak a prlzna és a két romhoéder / [lOÎl] , (loll)/ jelenik meg. Habitua, méret és szín alapján egy kb. mm-es, sötétszürke, zömök és egy 0,01-0,1 mm-es, víztiszta, nyúlt, oszlopos kifejlődés különíthető el. Helyenként jellegzetes, üvegszerűen átlátszó hialitos bevonat borítja az Öregek falát. A cirkónium, a vas és a titán ásványai: A cirkóniumot az üregekben a környező elbont

atlan vulkáni kőzet akcesszórikus ásványa, a cirkon tartalmazza. Kis mennyiség miatt nehezen vizsgálható, csak egy alkalommal találtunk az alunitba ágyazva egy kb. 50 yum-esizométrikus szemcsét. A vas kis koncentrációban szinte minden üregben jelen van. Gyakori kísérője a felvételeken szabálytalan alakú /pl. VII.2.tábla/, esetleg az üreget bezáró kőzethez tartozó S10

2 tartalmú zónáknak. Jelentéktelen mennyiségben az alunitba is beépül. Esetenként apró szemcsékből felépülő /oxidos fázisú?/ halmazokat is alkot. Egy mintában, a nyitott üregrész közelében, kb. 20 /ura-es, izometrikus, a környező alunitnál lényegesen nagyobb mennyiségű ként és vasat tartalmazó szemcse helyezkedett el. Hegjelenése alapján ennek pirit volta valószínűsíthető. A titán tartalom a különböző mintákban viszonylag gyakori, 1-30 yum-es szabálytalan alakú szemcsékhez kötődik. Közvetlen bizonyíték nélkül e szemcsék legfeljebb a környező kőzet optikai mikroszkóppal meghatározott ásványával, a ruti

liai azonosíthatók. A goethit: A részben törmelékként, részben szálban álló, különböző mértékben elkvarcosodott kőzet a bánya Ny-i oldalának teljes hoszszában, a talp üregeiben /2.ábra 3/ fényes felületű, barnás-vöröses-fekete, fennőtt kristályokat tartalmaz. A 0,1-0,2 mm-es kristályok különböző megjelenésűek lehetnek. Alapforma egy egyszerű, enyhén hajlott lapú romboéder. Legtöbbször ilyen romboéderek c tengely szerinti párhuzamos összenövéséből parányi gömbök keletkeznek /IX.1.tábla/. Jellegzetesek a nyeregszerűen hajlott kristályok is /IX.2.tábla/. A röntgen-pordiffraktogramok szerint a kristályok anyaga goethit, ami ezek szerint pszeudomorfóza valamely roraboédere3 ásvány után. A romboéderek lapszögének reflexiós-goniométeres mérésével kiséreltük meg az eredeti, ásvány azonosítását. Ez a lapok hajlottsága miatt pontosan nem sikerült. A kapott eredmények jól közelítették a kalcitrácsú karbonátokra jellemző értékeket, de a mérési hiba nagyobb volt az e karbonátokon belüli szögeltéréseknél. A nyeregszerű alakok és a vastartalom alapján így csak