Gyulai Iván - Szakáll Sándor szerk.: Natura Borsodiensis I. (Miskolc, 1986)

SZAKÁLL SÁNDOR-TAKÁCS JÓZSKP-WEISZBURG TAMÁS: A legyesbényei régi zsidó-temető melletti kőbánya ásványai

valószínűsíteni lehet az eredeti kristályok sziderit voltát, A mangános kéreg: Az akinitos üregeket tartalmazó kvarcit felszínét helyenként 0,5 cm-t is eléró vastagságú tömött, fekete kéreg vonja he /2.ábra/. A röntgen-fluoreszcens felvétel az uralkodó menynyi s egű Hn mellett Fe, Zn és kevés ólom jelenlétét mutatta ki. A röntgen-pordiffraktogramon a folytonos szórás eredményeként megemelkedett alapvonal és kis intenzitású reflexiók láthatók /7.ábra/. Hind ez az ábra, mind a minta SA ED felvételei /IX.3.tábla/ nagy hasonlóságot mutatnak egy korábban vizsgált dognácskai minta diffrakciós tulajdonságaival /WEISZBTJRG 198o/, illetve a régebben önálló ásványnak tekintett todorokit JCPDS adataival. A pordiffraktogramon 4,2 X körüli reflexió alapján nem zárható ki, hogy e kéregben a vasnak legalább egy része goethit formájában van jelen. A lublinit: A bánya K-i falának felső részén /2.ábra 4/, közvetlenül a C talajszint alatt, több helyen a kőzet felületét fehér vattaszerű bevonat borítja. A laza pamacsok vastagsága a 0,5 cm-t is eléri. A pamacsokat maximum 1 mm hosszú és 0,1-1,0 yum szélességű kalcitlemezkék építik fel. A kristályok az egyik törzsromboéderlap irányában anomálisan nyúltak, vagyis a növekedés szerint kitüntetett irány nem a c tengely /IX.4.tábla/. Ez a kalcitváltozat a fénymikroszkópban ferde kioltást mutató, és ezen tulajdonsága alapján külön névvel ellátott lublinit. Az ásvány röntgen-pordiffraktogramja csak abban különbözik a normál kalcitétól, hogy az amúgy is legerősebb (10Ï4) reflexió intenzitása sokszorosára nő. Következtetések : A kőfejtő alunitos ásványegyüttese alapvetően két fázisban alakult ki. E kettőt eltérő földtani helyzetük, részben eltérő elem-, és jellegzetesen eltérő ásványösszetótelük különíti el. Az üde, tömör, fekete kvarcit zárt üregei helyzetükből adódóan szingenetikusak a kovásító folyamattal. Ezzel szemben a K-i fal alunitja később, a kvarcit kialakulása után, a tektonikus töredezés eredményeként előálló hasadékok mentén közlekedő oldatokból vált ki. Az eltérő környezetek miatt a további megállapítások értékelésénél mindig számolni kell azzal, hogy az üregek ásványai teljesebb képet adhatnak az oldatok eredeti elemösszetételéről, mint a hasadékok alunitjai. A vizsgált, ásványokban található Al, K, Si, Fe az elbontott kőze-