Gyulai Iván - Szakáll Sándor szerk.: Natura Borsodiensis I. (Miskolc, 1986)
VARGA ZOLTÁN-RÁCZ ISTVÁN: Adatok a Hernád-völgy orthoptera-faunájához
vétel időpontjában a völgy É-i oldala már le volt kaszálva, így nem készíthettünk olyan felvételeket, amelyek az 1-2.-val összehasonlíthatok lettek volna/. 4. felvétel: kunhalom Hernádcécétől D-re, 2 km-re Gibárt felé. Magasfüvű, de fajszegény, száraz Festuoa- Andropogon - Agropyron intermedium gyep ÉK-i expozícióban) borítása mintegy 9o %j lejtőszög ca. 2o . p Kiterjedése 25 m . 5. felvétel: ugyanennek a halomnak a D-i oldala. Ritkásabb /7o %-oa borítás/ Salvio-Pestucetum andropogonetosum. Az Ononis spinosa-cserjék jelenléte s a fajszegénység valószínűleg legeltetésre utal. Kiterjedése 25 m 2 . 6. felvétel: kopár tufa-felszin, ritkás /kb. 40 %-os borítású/ Stipa capillata-gyeppel. A felszin erősen erodált, törmelékest nincs összefüggő talajréteg. Ökológiai viszonyai extrém xero therm jellegűek, DNy-i expozíció /ca. 15°/. Kiterjedése 3o m 2 . A további felvételek Szentistváhbaksától D-re, mintegy 5 km hosszúságú sávban készültek, részben a Hernád-völgy öntésterületén, részben pedik az efölött emelkedő, helyenként omladékos löszfal peremén, illetve párkánysíkján. A megvizsgált löszfalak, amelyek egyikén a posztglaciális sztyepreliktum Grambe tataria-t /tátorján/ is megtaláltuk, Szentistvánbaksától mintegy 2, ill. 4 km-re fekszenek. 7. felvétel: legelő egy alacsonyabb Hernád-teraszon, mintegy félúton a közelebbi löszfal irányában. A folyó ezt a térszint legfeljebb kivételesen magas vízállás esetén öntheti el. Növényzete éppen ezért nem is ártéri legelő jellegű, inkább degradált löszgyepnek nevezhető. Nagyon mozaikos szerkezetű) eredetére a viszonylag sok Salvia nemorosa illetve fauna* 2 összetétele utal. Expozxciója nincs, kiterjedése mintegy 5o m . 8. felvétel: bolygatott, feltört felszin az első löszfal omladékán. Részben Calamagrostis epigeios-gyep borítja, a még kopár omladékon sok a Tussilago farfara. A felette lévő löszfal - főleg a délelőtti órákban . , 2 erősen beárnyékolja. Kiterjedése mintegy 3o m . 9. felvétel: keskeny löszgyep-sáv a löszfal peremén. Erősen pusztulóban levő Salvio-Pestucetum asszociáció-fragmentum, amelyet Ny-ról a löszfal omlása, K-ről pedig az akácos terjeszkedése szorít egyre szűkebb területre. Utóbbi folyamatra jellemző, hogy még az akácosban is találtunk ott sinylődő Crambe-töveket. Növényzetére jellemző, hogy e helyen mintegy 15 tő Crambe tetaria tenyészik, legtöbb a löszfal peremén. További jellemző növények: Andropogon ischaemum, Asparagus officinalis, Palcaria vulga-
