Gyulai Iván - Szakáll Sándor szerk.: Natura Borsodiensis I. (Miskolc, 1986)

VARGA ZOLTÁN-RÁCZ ISTVÁN: Adatok a Hernád-völgy orthoptera-faunájához

13o ris, Salvia nemorosa, Veronica spicata, Thalictrum minus. Expozíciója 2 gyakorlatilag nincs, kitérjedóse kb. 3o m . 10. felvétel: felhagyott gyümölcsös elgyomosodott gyeptársulása, 2 sok Torilis arvensis-sel. Mintegy 2o m kiterjedésű. 11. felvétel: Salvio-Pestucetum a löszfal tetején, enyhe D-i expozícióban. Növényzete eléggé háborítatlan: Asperula cynanchica, Aster linosyris. Astragalus austriacus, Centaurea sp., Peucedanum oreoselinum. Salvia nemorosa, Thalictrum minus stb., de kevéssel ottlétünk előtt lekaszálták. Ezért a felvétel a hasonló jellegű korábbi felvételeihez viszonyítva irreálisan alacsony egyedszámot mutat. 12. felvétel: erdőszegély-jellegű társulás, löszpusztai tölgyesfragmentum peremén, a második löszfal tetején. Jellegzetes növényei: Astragalus glyciphyllus, Dictamnus albus, Dianthus pontederae, Aster punctatus, Geranium sanguineum, Peucedanum cervaria és oreoselinum, Lychnis 2 coronaria stb. Kiterjedése mintegy 3o m • Az eredmények ismertetése : Az egyes felvételek faji összetételét, az egyes fajok areatípusait és életforma-típusait, valamint gyakorisági viszonyait az 1. táblázatban foglaltuk össze. A FDRF értékeket a 2. táblázatban - páronként! kombinációban - fél-sakktábla módszerrel ábrázoltuk. Az egyes felvételek FDRF értékeinek összegeit s az egyes felvételek faj-diverzitási értékeit /H/ a 3. táblázatban adtuk meg. A számítások egy nagyobb felvételsorozat /RÁCZ 1975, egyetemi doktori értekezés/ értékelésével együtt készültek, mivel az egyes fajok súlyértékei akkor tekinthetők reálisaknak, ha az értékelt felvételek száma megközelíti az 5o-et /idézett esetben 44/. Területileg, geobotani kai

lag s az Orthoptera-együttes alapján is határozott összefüggés mutatkozik az 1-5. valamint a 13.-as felvételek között. A 6.-os felvétel területi közelsége ellenére sem hasonlít az előbbi mintákhoz, mivel a kopár, erodált tufa-felszinen egészen más, szélsőséges környezeti hatások érvényesülnek. A fenti, egymáshoz hasonló jellegű felvételek közül a 4. "lóg ki" leginkább a többi közül. Az itt kapott alacsony hasonlósági összegnek a minta fajszegénysége, két faj kiugróan magas dominancia-értéke s az önálló karakterfajok hiánya lehet az oka. Feltételezhető, hogy az északi expozíció és a növényzet egyhangúsága, mint szelekciós tényezők szerepelnek itt. Az előbb említett felvételek anyagából magas konstancia- és dominancia-értékeik alapján az alábbi fajok emelhetők ki: Platycleis affinis /V., 9,7 %/, Tessellana vittata /IV., 3,4 %/, Bicolorana bicolor /IV., 6,2 %/, Stenobothrus crassipes /V., 4o,6 %/, Glyptobothrus bigut-