Dobrik István szerk.: A vizuális nevelés műhelyei I. II. (Miskolc, 1983)

A vizuális nevelés műhelyei II. - Soltra Elemér festőművész, tanszókvezető főiskolai tanár. Tanárképző Főiskola, Pécs

Stagnálások, egyhelyben topogasok, :nér~max teljes leállások is bekövetkeznek, melyek már-már tragikus töréseknek is számitanak. Az okok keresésében a felvázolt elvi modell logikája szerint tanácsos eljárni és azonnal feltűnik, hogy az illető nagyon beleszeretett egy-egy eszköz használatába, egy-egy vizuális poén unos-untalan alkalmazásába. Üres problémátlan fakturázás, manirossá válő - egykor nagyon kifejező erős készlet - rutinszerű alkalmazása szellemi üresjáratokat takar. Önelégültség, jóllakottság érzete kiséri ezt mindaddig, amig megrázó erejű kijózanodás, a sekélyesedéstől való félelem fel nem rázza. Ekkor igen nehéz a megszokott gesztusoktól szabadulni, de ez az egyik leghatásosabb kényszermozzanat, ami esetleg műfajváltást is kikényszerit az egyénből, más anyagok, más eszközök másmilyen gondolkodási módot követelnek meg az azonos témában is. És kezdődik elölről a nagy küzdelem, de feltétlenül igérl a minőségi ugrás bekövetkezését. Bemutatott tablóinkon egy ilyen szakasz rendszerét kívántuk érzékeltetni. A tablói 1-11-ig ELEMZÉS ÉS ÉPÍTÉS I sorozatot mutatja, amely a naivan közvetlen természethez fordulásból indit, a megszerzett készlettel építkezik. A 12-20-ig A KIFEJEZÉS ESZKÖZEI sorozatban a benyomások adekvát kifejezéséhez szerzendő kifeje** zési eszközök és szerszámok választékát mutatja