Dobrik István szerk.: A vizuális nevelés műhelyei I. II. (Miskolc, 1983)

A vizuális nevelés műhelyei II. - Soltra Elemér festőművész, tanszókvezető főiskolai tanár. Tanárképző Főiskola, Pécs

ság elé. Ezeknek felsorolása itt mot mellőzhető. Arról számolok csupán be, hogy ősszel az 5 éves kutatási ciklus lezárásaként ülésszakot kívánunk rendezni, amelyen sommázott összefoglalással mutatjuk be munkánkat. E bemutatónak egyik eleme lesz az itteni kiállítási anyagunk is. Eredményeink, igazolt és bizonyítható felismeréseink summája részben a tablókon látható. Azokhoz szóbeli kiegészítésül elmondjuk, hogy a rajzolásié stés-mintázás-tárgyalakitás megfőrmáló-megjelenítő folyamatai maguk a megismerés folyamatai. Bennük a készségek fejlesztése nem elérendő cél, hanem mindig használandó eszköz - olyan fejlettségi fokon, amilyenen éppen van - a megismeréshez* Mindig olyan fokú a megismerés igényessége, ami* lyen fokú az elemző-kifejező készsége a személyiségnek. Â kettő együtt eredményezi a szemlélet minőségét. Â cselekvéses gondolkodás tipikus rendszerével van dolgunk, amely az érzéki struktúra rendszerében zajlik, sajátságos munkamódokban. Az érzéki megközelítés, szemlélődés nyitottsága, vagy zártsága erősen összefügg az érzéki Ítéletek minőségétől , ami viszont függvénye a begyakorolt kifejező motorika minőségének. Külső hatásra /pl. nagyon erős a vizuális élmény/ az érzéki megközelítés szelektívvé kezd válni* Ha kellően erős ez a mozzanat, akkor a rajzolónak rá kell döbbennie arra, hogy jelenlegi kifejezési