Dobrik István szerk.: A vizuális nevelés műhelyei I. II. (Miskolc, 1983)
A vizuális nevelés műhelyei II. - Kedves Ferenc Művelődési Minisztérium osztályvezetője köszöntője - Soltra Elemér festőművész, tanszékvezető főiskolai tanár megnyitója
Kedves Barátaim! Jő néhányan vagyunk itt, akik immár 30-35 éve megszakitás nélkül - szolgáljuk a vizuális kultúra ügyét /teljesen mindegy, hogy ez alatt az eltelt idő alatt hogyan is neveztük/, ez a szolgálat folyvást e területek megmentésére irányult - a jövő generációk nevelésének érdekében - amely a viták, érvelések, bizonyítások szakadatlan láncolatát jelentették szinte a jelen pillanatig. Kik s mik ellen? Fantom-harc, szélmalom-küzdelem, melyben el^ lenfeleink arca soha nem bontakozott ki, de ellenállásuk hatékony volt mindig. Eredménye: fokozatos területvesztés számunkara. A viták és bizonyítások kényszere tantárgyunk lényegének pontos kimunkálódésát eredményezte befelé. A területvesztés, az óraszámoknak visszaesése, az iskolák tanárokkal való ellátatlansága pedig oktatáspolitikai határozat is van rá az azonos feltételek biztosítása megszabásában, talán arra a körülményre vezethető vissza, hogy a vitázó partnereink velünk nem azonos és egynemű közegben, nem azonos hullámhosszon és érdekterületen állva fejtik ki álláspontjukat - meg sem kisérelve az azonos álláspont kialakítását - és "döntenek". - Vajon elvárható-e az intézkedoktől, az iskolák vezetőitől, az igazgatóktól, hogy revízió alá vegyék a diákkorukból magukkal hozott rajzórák emlékeit - amelyekből kiindulva Ítélnek és döntenek - és a jelenlegi korszerű vizuális nevelést értelmezzék a rajzórákon?