Dobrik István szerk.: A vizuális nevelés műhelyei I. II. (Miskolc, 1983)

A vizuális nevelés műhelyei I. - Balogh Jenő összegezése

Hogyan áll ez az ügy nálunk? Vegyük figye­lembe az uj tantervet. Vájjon van-e biztos mérce a kezünkben? Gondoljunk csak arra,hogy a tanárnak módszertani szabadsága van. Diffe­renciáltan kell -lehet - tanitani. Figyelembe veszi a tanuló alakuló személyiség-jegyeit. Hogyan osztályozza ezeket tárgyilagosan? Tantárgyunkban számos olyan elem található, amely objektive aligha értékelhető. Vagy: hogyan tudjuk összemérni, ha egyik tanulónk - mondjuk - intellektuális karakterű eredmé­nyekhez jut el egy tárgy vizuális feldolgozá­sában, a rnásik viszont inkább az érzelmekhez szóló kifejezést választja? Melyiket értékel­jük magasabban? • Mi indokolja az osztályzáshoz való ragaszko­dást? Azt hiszem, elsősorban a tekintélyünk féltése. Attól tartunk, hogy az osztályozás eltörlése sérti a tantárgyunk és a tanár te­kintélyét. Igen ám, de egy kicsit távolabbra kell néznünk. A tantárgy és a tanár tekinté­lye elsősorban attól függ, hogy milyen hasz­not húz belőlük a gyerek. Ha úgy érzi, hogy kapott valami hasznosat, nincsen szükség az osztályozás-adta védelemre. Ha viszont ezt nem érzi, isten őrizz osztályozással védeni a tantárgy tekintélyét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom