Dobrik István szerk.: A vizuális nevelés műhelyei I. II. (Miskolc, 1983)
A vizuális nevelés műhelyei I. - Xantusz Gyula festőművész, főiskolai tanár hozzászólása
gatartás konfliktusainak jelentkezésével járható Ez a vélemény arra utal, hogy sokan megoldhatatlannak tartják e kettő ötvözését, mintha feloldhatatlan lenne a racionalitás és spontaneitás, a gondolkodás "igaz és szép"-re irányuló egyidejűsége, egysége. Ne m fejtegetve a világ és az emberi gondolkodás egységét, cáfolatul elmondok néhány példát, hogy számomra - s bizonyára még sokak számára - milyen inspirativ, hátborzongató élményeket hozott a természettudományok néhány "apró" eredménye. Csak egészen röviden: a mikrobiológia felfedte, hogy a fehérje a bonyolult szerkezetű makromolekulákat térileg, plasztikailag magába olvasztja, majd - egyébként kémiailag nem vegyülő elemeket!- szintetizál, tehát elvégzi az "összeegyeztethetetlenek" kémiai szintézisét. Vagy pl. a DNS-spirált a szervezet először sikban másolja le , majd csak a "lemintázás" után "pödri" térszerüvé, s a szalag szélein kinyúló "kacsok" csak ekkor, ezután kerülnek kémiai funkciójuknak megfelelő helyzetbe. íme az élet egysége, célszerűsége, melyben nem jelentkezik a téri-plasztikai /sőt esztétikai/lehetőségek és a tudományos célszerűség ellentmondása. Vagy emlékszem Jánosi professzor egyik TV-elŐadására, mikor az atommag szerkezetét csodálatos érzékletességgel szemléltette. A Bohr-féle makettet kiegészítve elmondta /le is rajzolta/, hogy az atommag körül keringő különböző töltésű elemi részecskék nem maradnak ugyanazon pályán, de a
