Dobrik István szerk.: A vizuális nevelés műhelyei I. II. (Miskolc, 1983)

A vizuális nevelés műhelyei II. - Kovács Károly főmunkatárs. Országos Pedagógiai Intézet

A rajz tantárgy tananyaga képletszerüen, tör­vényekbe, szabályokba nem fogalmazható, csak meg­közelítéssel próbálkozunk,.hogy minél egyértel­műbb, minél egzaktabb legyen, de teljesen azzá nem lehet a jellegéből adódóan. A tanitandó tananyag, a rajzi-, képzőművészeti ismeretek - felkészültségünk szintjén, jellegén, egyéniségünkön, temperamentumunkon, jellemünkön átszűrt megfigyelések, tanulságok, szabály jelle­gű általánositások. Smiatt tulajdonképpen közös nevezőre, teljes nézetazonosságra sohasem jutha­tunk, a rajztanárok szakmai kiegyezésére kilátás sincs. Jellemzésünkre azt szokták mondani: ha szakmai vitán együtt van három rajztanár, akkor a vélemények száma négy. Nem is törekszem olyan mondandó kifejtésére, amely a szakmai vélemények egységesítését céloz­ná, hanem csak arra hivom fel a figyelmet, hogy a szerintem lényeges tényezőről, a tanári egyéni­ségről, a rajztanár magatartásáról vélekedjünk azonos módon. Azon tul, hogy ebben megyegyezünk a magunk egyéniségét, személyiségét, magatartását kell fejleszteni, megépiteni, alakítani olyanná, hogy valóban példákká, méltó mintákká lehessünk a gyerekek előtt. Ha ezt sikerül elérni, biztos va­gyok benne, hogy vitázó rajztanár lehet akár öt­ven, de a rajztanári munkát illetően a vélemény csak egy lesz. Továbbá bizonyos az is, hogy a szemléletbeli szélsőségek, a nagy különbségek is megszűnnek és egységesebb szinten dolgoznak majd

Next

/
Oldalképek
Tartalom