Kónya Péter (szerk.): A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai - TQS Monographs 1. (Miskolc - Budapest, 2015)
Kónya P.: A Bakony-Balaton felvidék vulkáni terület bazaltbányászatának története
A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület bazaltbányászatának története 23 Szent György-hegyen láthatunk példákat. A Badacsony geobotanikai tanösvényt 1997-ben hozták létre, ez félmagasságban vezet körbe a hegyen, melyről turistautak ágaznak le a tető látnivalóihoz. A Bazaltorgonák tanösvény 2002-re készült el a Szent György-hegyen, amely a hegy K-i oldalán indul az egykori bazaltbánya udvaráról. A Kovácsi-hegyen két tanösvény található. Az egyik Zalaszántó környékén, amely a Kovácsi-hegy természeti értékeit, a másik a Vindornyaszőlős és Nagygörbő közötti „bazaltutcát” mutatja be. A Tihanyi-félsziget természeti értékeit hazánk első tanösvénye, a Lóczy Lajos sétaút tárja a látogatók elé. Néhány éve a szigligeti Kámon-kőn is létesült tanösvény. A BBVT hegyeit ezen kívül egy vagy több turistaútvonal is érinti. Magyarország első tájvédelmi körzetét 1952-ben a Tihanyi-félszigeten hozták létre, amely 2003 óta az Európa Diploma címnek is birtokosa. A Tátikán erdőrezervátum található, amelynek fái 210-220 évesek. A BBVT 1997 óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park felügyelete alá tartozik. A Nemzeti Park Igazgatóság 2004-ben határozta el a Bakony-Balaton Geopark létrehozását, amely végül 2012-ben csatlakozott az Európai Geopark Hálózathoz. A kő hasznosítása A XIX. század első feléig az utakat jobbára terméskő-zúzalékkal, vagy faragatlan burkolati kövekkel borították. Erre a célra minden alkalmas (paleozoos, mezozoos és kainozoos; metamorf, vulkáni és szediment) kőzetet felhasználtak. A kockakőburkolatot az 1830-as évektől kezdték el használni, melyet kezdetben Németországból hoztak, majd az 1840-es évektől már hazánkban is készítettek. Az 1867 után kibontakozó kapitalista fejlődés óriási út- és vasútépítést indított el. Többször is előfordult, hogy évente 1000 km vasútvonalat építettek (Hála 1995). A bazaltot útépítési célra először Szabó József javasolta 1863-ban (Szabó 1863). A XIX. század végére a faragott útburkolati kövek iránti igény felléptével előtérbe kerültek e vidék nagy keménységű, jól hasadó vulkanikus kőzetei. A bányászat megindulásával a településeken az utak és utcák burkolása mellett lakóházak, templomok stb. építéséhez is felhasználták a bazaltot (Hála 1995). Badacsonytomajon 1931-1932-ben épült Európa első bazalttemploma. A templom érdekessége, hogy nemcsak a falak, hanem a boltozatok anyaga is bazalt (6. ábra). A neoromán épületet Varga Sándor plébános a „Vallásalap” és a helybeli lakosok anyagi támogatásával építtette meg Fábián Gáspár tervei alapján. A plébános közbenjárására a bányaigazgató hozzájárult a bazalt ingyenes adományozásához. A szorgalmas községlakók, fogatosok, iparosok önzetlen munkájuk (20 ezer arany pengő) eredményeképp 1932 októberében dr. Rótt Nándor püspök felszentelhette a 37 méter hosszú és 19 méter széles templomot (www.badacsonyi.hu). A városok utcáinak burkolására használt, kiválóan hasítható bazaltot a riccereknek nevezett kővágók pontos kalapácsütésekkel faragták kockára. Robbantás után először megsaccolták, hogy az adott kőből hány darab kockát stb. lehet kialakítani. Ezt követően bunkóval megállapították a minőségét, majd bemérték a hasítás irányát. Miután az ékek helyeit is elkészítették, megkezdték a kődarab feldarabolását (Hála 1987). A XIX. században Magyarországon útburkolati köveket elsők között a Csák-hegy (Szob) andezitjéből készítettek. A bányákban dolgozók a hagyomány szerint ausztriai kővágóktól sajátították el a mesterséget. A század végére a megnövekedett bányanyitások következtében az egész ország területén szükség volt a szaktudásukra. A megindult vándorlási hullám nyomán kerültek szobi munkások a badacsonytomaji, a badacsonytördemici, a diszeli, a nemesgulácsi, a káptalantóti és azalahalápi bazaltbányákba (Hála 1987). Az 1920-30-as években a kitermelt kockakövet elsősorban útburkolásra használták. Bár a bazaltnak kisebb a teherbírása, mint a gránitnak, tömött szövete és egyenletes kopása miatt sokkal előnyösebb kövezésre való alkalmazása. Ebben az időszakban számos budapesti úttest épült a Badacsonyon, a Gulácson, a Halápon, a Szent György-hegyen, Szigligeten és a Sarvaly-hegyen bányászott bazaltból (Reichert 1929). A Haláp bazaltját elsősorban zúzottkőként, kismértékben építőkőként, ill. szobrászati tömbkőként használták fel (Klespitz 1990). A kitermelt kőből — kiváló minőségének köszönhetően — még az 1980-as években is szállítottak alapanyagot a Ferihegy II. építéséhez. A halom-hegyi bánya kb. 20-30 embernek nyújtott pénzkereseti lehetőséget. A tömör, üvegesen csengő, élesen törő, kemény, sötétszürke bazaltot kézi erővel vagy robbantással — melynek nyomai ma is jól megfigyelhetők — termelték ki. Az itt bányászott bazaltot tartották a Balaton-felvidék legkeményebb bazaltjának. A jó minőségű anyagból kockakövet faragtak, amit Balatonakaliba szállítottak, ahol vonatra raktak (Mészáros 2000). 6. ábra. A badacsonytomaji római katolikus templom (www.badacsonytomaj.hu) Figure 6. Roman catholic church in Badacsonytomaj (www. badacsonytomaj. hu)
