Kónya Péter (szerk.): A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai - TQS Monographs 1. (Miskolc - Budapest, 2015)
Kónya P.: A Bakony-Balaton felvidék vulkáni terület bazaltbányászatának története
24 Kónya R: Ollak-hegyi bazaltból készültek a Taliándörögd szélén emelkedő, középkori gótikus székesegyház romján épült templom oszlopai és oszlopfői (Jugovics 1954). Bazaltból készült a badacsonytomaji Szent Donát-kápolna, valamint Egry József síremléke, a csobáncszögi, a töttöskáli templom vagy a Láz-hegy pálos kolostora 1333-ban. Ezen kívül a bazaltot lakóházak építésénél is felhasználták, elsősorban az oromfal kialakításánál, de ebből készültek a kapolcsi vízimalmok is. A tihanyi Óváron pincéket, Badacsonytomajon présházakat (4x4,5, ill. 4x6 m), Mencshely-Óbudavár környékén pedig szüret idején a szabadban tűzhelyfélét készítettek a bazaltból (Vajkai 1966). A nem bazaltból (pl. mészkő, homokkő) készült épületek egyes részleteinek kiemelésére szintén bazaltot építettek be. Ezt láthatjuk például a nagyvázsonyi vár esetében, ahol a világosszürke árnyalatú lakótorony sarokköveinél minden második követ fekete bazalttal helyettesítettek és ugyanebből faragták az íves ablakkereteket is (Futó 2001). A bazalton kívül a bazalttufát is felhasználták építkezésekhez. Tihany régebbi épületei szinte csak ebből készültek, de Aszófő kőkerítéseiben is megtalálható. A másik jelentős bazalttufa-termelő település Szentbékkálla volt, ahol a követ szintén építkezéshez használták (Futó 2001). A mai is működő bányák közül az uzsai bazaltot az MO, Ml, M5 és M7 autópályák egyes szakaszainak, a Ferihegyi repülőtér kifutópályáinak és repülőgép állásainak építéséhez használták/használják, valamint Tapolcán bazaltgyapotot állítanak elő belőle. Irodalom — References Ábrahám S. (1918): Útburkoló kövek (Cobblestones). — Bány. Koh. L, 51, 338-43. (In Hung.) Benedek D. (1970): A kő- és kavicsbányászat 25 éves fejlődése (25 years of development in the Hungarian gravel and stone mining). — Bány. Koh. L, 103 (12), 793-810. (In Hung.) Bodorkós Zs. (2006): A bazaltbányászat vázlatos története Sümeg környékén [Schematic history of basalt mining in the surrounding of Sümeg]. — Kézirat (Manuscript in Hung.). Zalaegerszeg: MOL Múzeum. Bubics I. (1973): Veszprém megye építő- és építőanyagipari földtani nyersanyagai (The raw materials of building industry in Veszprém County). — Veszprém Megyei Máz. Közi, 12,93-115. (In Hung, with English and German abstracts) Butkai G. & Herendi Gy. (1964): Magyarország útépítési kőanyagai [Stones for road-making in Hungary]. — Budapest: Közlekedési Dokumentációs Vállalat. (In Hung.) Csajági Zs. (1990): Összefoglaló földtani jelentés Uzsabánya-Lázhegyek déli részének megkutatásáról (előzetes-részletes fázis) [Summarizing geological report from research in the northern part of Láz Hill, Uzsabánya (preliminary-detailed phase)]. — Kézirat (Manuscript in Hung.). MÁFGBA*, Budapest. Emresz K. (1937): A Tapolcai-medence (tájföldrajzi tanulmány) [Tapolca Basin (Landscape geographical study)]. — Szeged: Árpád Nyomda. (In Hung.) Erdélyi J. (1939): A pusztuló balatoni bazaltvidék (Dying basalt area of Lake Balaton). — Term.tud. Közi, 71, 65-75. (In Hung.) Futó J. (2001): Építő- és díszítőkövek a Bakony vidékén (Building stones and trim-stones in the Bakony area). — Földi. Kut., 38 (2), 5-10. (In Hung.) Gyovai L. (1974): Kutatási terv Zalaszántó északi terület (Hermántó-hegy) bazaltterületének megkutatására [Research plan for investigation of basalt area in the nothern part (Hermántó Hill) of Zalaszántó]. — Kézirat (Manuscript in Hung.). MÁFGBA, Budapest. Gyovai L. (1975a): Összefoglaló földtani jelentés Sümeg-Sarvalyhegy területének bazaltkutatásáról (Részletes fázis) [Summarizing geological report from basalt research of Sümeg-Sarvaly Hill area], —Kézirat (Manuscript in Hung.). MÁFGBA, Budapest. Gyovai L. (1975b): Összefoglaló földtani jelentés uzsabányai Lázhegyek északi részének megkutatásáról (Részletes fázis) [ Summarizing geological report from research in the northern part of Láz Hill, Uzsabánya (detailed phase)]. — Kézirat (Manuscript in Hung.). MÁFGBA, Budapest. Gyulai К. (1910): A bazaltkő és bányászata hazánkban (The basalt rock and its quarrying in Hungary).—Bány. Koh. L., 43,11-30. (In Hung.) Hála J. (1987): A Börzsöny-vidéki kőbányászat és kőhasznosítás a XIX-XX. században (Rock quarrying and utilization of Börzsöny area in XIX-XX. centuries). — Dissertationes ethnographicae, 6,78-135. (In Hung.) Hála J. (1995): Útépítőkő-bányászat és -készítés Magyarországon (The extraction and dressing of stones for road-making in Hungary). — In: Hála Ásványok, kőzetek, hagyományok. Történeti és néprajzi dolgozatok. Életmód és Tradíció, 7, Budapest, 16-36. HulyáK V. (1903): Ásványtani Közlemények, 1. Szigligeti phillipsit (Mineralogical contributions, 1. Phillipsite from Szigliget). — Földt. Közi, 33 (1-4), 54-59. (In Hung.) Ila В. & Kovacsics J. (1988): Veszprém megye helytörténeti lexikona, II [Local historical lexikon of Veszprém County, II]. — Budapest: Akadémiai Kiadó (In Hung) Jugovics L. (1949): Tapolca környéki bazaltbányászat. Badacsonyi és Gulácsi bazaltbányák (Basalt quarrying in the surroundings of Tapolca. Basalt quarries of Badacsony and Gulács hills). —Építőanyag, 1 (7-8), 24-35. (In Hung.) Jugovics L. (1950): Tapolca környéki bazaltbányászat. Diszeli bazaltbánya (Basalt quarrying in the surroundings of Tapolca. Basalt quarry of Diszel). — Építőanyag, 2 (11-12), 219-223. (In Hung.) Jugovics L. (1951): Útépítő kőbányászatunk fejlődése az utóbbi években (Development of road-making quarrying in latter years). — Építőanyag, 3 (11-12), 217-222. (In Hung.) ‘MÁFGBA: Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (Hungarian Archives for Geology, Geophysics and Mining).
