Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
IV. A borsodi ispánsági vár templomai
321 létét. Azon az alapon vitatni tehát az ispáni várakban feltárt, 11. század második, felére végére keltezhető templomok esperesi voltát, hogy az esperes tisztsége csak a 11-12. század fordulóján jelent meg az írásos forrásokban, értelmetlen.1635 Ráadásul feloldhatatlan ellentétben áll a dolgozat egy sok, a témával foglalkozó kutató megállapítását idéző mondatával. „A kezdeti egyházszervezés először felsőbb - püspökségek, illetve esperességek alapításának szintjén - zajlott. Mind a három területen a várhálózatra támaszkodó egyházszervezés a központi várakba helyezte az esperesi templomokat.”1636 Nem világos előttem, hogyan és mikor lett a „központi várak” kápolnáiból esperesi templom. Vagy a különleges jogállású, temetési joggal nem feltétlenül rendelkező várkápolnák miképpen lehetnek ugyanakkor plébánia jogokkal rendelkező ecclesia baptismalisok is?1637 Szintén kérdéses számomra, hogy ha nem a várakban, akkor hol lehettek azok a templomok, amelyekről az esperesek kerületei a nevüket nyerték?1638 Ami tehát az ispáni várakban feltárt templomokat illeti: minden kutató egyetért abban, hogy a megyék első templomai a várak védelmében jöttek létre, építtetőjük a király lehetett. E templomoknak a korai időkben elsősorban pasztorációs szerepük volt. A például Visegrádon, Abaújváron és legújabban Zemplénben feltárt temetők azonban azt bizonyítják, hogy e korai templomok elláttak bizonyos plébániai feladatokat is. Ez viszont nem jelenti azt, hogy plébániáknak nevezhetjük őket, mert biztosan nem rendelkeztek azok minden ismérvével.1639 A kutatók többsége abban is egyetért, hogy éppen elsőségük révén emelkedtek ki a kialakuló plébániahálózat többi egyháza közül, és váltak az esperesek székhelyévé. Attól függetlenül, hogy a tisztséget Kálmán törvényei említik először, az intézmény kezdetei már Szent István korában 1635 Már csak azért is, mert cseh vonatkozásban ugyanezt a folyamatot, hogy tudniillik az esperességek hamarabb létrejöttek, mint ahogyan az írásos forrásokban megjelentek, Mordovin „figyelemre méltónak” találta. Vö.: Mordovin 2016a, 111, Mordovin 2016b, 780. 1636 Mordovin 2016a, 110, Mordovin 2016b, 779. További irodalommal. 1637 Mordovin 2016a, 112, 120, Mordovin 2016b, 781, 783, 786. 1638 Csehországban az egyes esperességek székhelyei a rendelkezésre álló központi várak lettek. Lengyelországban pedig a püspökségek egy-egy jelentősebb, megfelelően védett világi központban jöttek létre. Mordovin 2016a, 111-112, Mordovin 2016b, 880-781. Cseh- és Lengyelországban tehát a várak védelmében jöttek létre az egyházi központok. Magyarországon, és különösen Borsodon azonban nem? Éppen azon a Magyarországon nem volt szüksége az egyházi központoknak a várak védelmére, ahol Mordovin szerint a legkorábban jött létre az esperesi szervezet, és ahol all. század közepi pogánylázadások ugyancsak megrázták a fiatal kereszténységet? 1639 Koszta 2001, 71. kialakultak Ennek megfelelően a várakban napvilágot látott templomokat esperesi templomokként értelmezte a régészeti kutatás is. Magam is így nevezem a borsodi várban feltárt templomot, amely az előkerült leletek alapján all. század második felében, az 1060-1070-es években épülhetett. Újabban merült fel az az elképzelés, miszerint ezek királyi, esetleg ispáni kápolnák lettek volna. Az ispáni kápolnákról, ha voltak is ilyenek Magyarországon, nincsenek adataink. A királyi kápolnával foglalkozó legújabb kutatás viszont megállapította, hogy maga a kifejezés csak a 13. század végén jelent meg az írásos forrásokban. Azokat az intézményeket pedig, amelyek kiváltságos jogállásukat a királyi kápolnához való tartozás révén nyerték el, csak a 14-15. századi forrásokból ismerjük. Valójában csak ettől az időszaktól beszélhetünk kiváltságolt királyi egyházakról.1640 A „királyi kápolna” tehát jogi kategória, amelyet régészeti eszközökkel nem tudunk kutatni. Az elmondottakból egyenesen következik, hogy a borsodi várban feltárt templom nem tartozhatott e különleges egyházak csoportjába, vagyis nem lehetett királyi kápolna. Az viszont tény, hogy körülötte, fennállásának egész ideje alatt, egészen az ismeretlen időben történt pusztulásáig, nem alakult ki temető. Ha pedig ennek nem az az oka, amelyre én gondoltam, vagyis, hogy a várbeli és a váron kívüli templom feladatköre all. század végén elkülönült, akkor a kérdés további kutatásokat igényel, melyhez véleményem szerint, újabb ásatásokra is szükség van. Végezetül pedig módszertani szempontból éppúgy elfogadható vagy elfogadhatatlan, indokolt vagy indokolatlan az ispáni várainkban feltárt templomok kapcsán egyedül a temetkezések hiányából királyi vagy várkápolnákra,1641 mint esperesi templomokra következtetni. 1640 Kiss 2005, 68, Kiss 2012, 82. 1641 Mordovin 2016a, 112, 118, Mordovin 2016b, 781, 783.
