Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
III. Az ispáni vár
235 III.1.5. A sánc építőanyaga Mint a fentiekből kitűnik, a sáncban különféle minőségű földet találtunk. A települési hulladékkal kevert laza földtől a sárga homokos, kavicsos, sóderes rétegen, a vörösre égett agyagon át a sötétszürke iszapig a legváltozatosabb összetételű anyagokkal találkoztunk. A feltárt sáncrészletekben a töltés tömörítésére utaló nyomokra nem bukkantunk. De nem volt ez jellemző más hasonló módon épült vár esetében sem.963 Kevésbé volt változatos az árkok feltöltésére használt anyag. Többnyire barna, faszenes, paticsos földet találtunk benne, előfordult azonban porhanyós fekete föld, valamint bolygatatlannak látszó vörös agyag is. A sáncból előkerült leletek egyértelművé teszik, hogy építéséhez egy korábbi település maradványait használták fel. Figyelembe véve a vár relatív magasságát, illetve a sáncból és a várbelsőből előkerült leletek hasonlóságát, a településmaradványok csakis a sáncokat megelőző faluból származhattak. Az árkok feltöltésébe ugyancsak a 10. századi falu omladékáiból kerülhetett a barna, paticsos, faszenes föld. Ezekben azonban a sáncnál jóval kevesebb leletet találtunk. A sóder, a porhanyós fekete föld, a vörös agyag és iszaprétegek azonban azt bizonyítják, hogy emellett máshonnan, feltehetőleg közeli helyekről, a Bódva medréből, a várat körülvevő mocsaras területekről is hordták a földet a sáncba. A sáncok anyagát vizsgálva kitűnik, hogy más várak építésénél is hasonló módon jártak el. Korábbi település maradványait lelték például a soproni,964 a honti,965 a szabolcsi,966 az abaújvári967sáncban, és általánosnak tekinthető a helyi anyag, a felszín közeli patak- és lápi üledék felhasználása is.968 A két domb összeépítése során a mélyedések feltöltésére 4200 m3, a vár 430 méter kerületű, átlagosan 5 méter magas sáncában pedig megközelítőleg 16 500 m3 földdel számolhatunk. Az árkok és a sánc feltárása közben többször is előkerültek kisebb-nagyobb kövek. Ezek tudatos beépítésére azonban csak néhány esetben gondolhatunk. Ilyen például a keleti sáncátvágásban az árok alján, illetve a feltöltés egy bizonyos pontján talált sóderréteg. Hogy ez nem természetes eredetű, azt a bennük talált leletek is bizonyítják. De ilyennek tekinthetjük a XLIX. szelvényben lelt cölöplyukat is, ahol a kövek nyilvánvalóan a függőlegesen álló oszlop megtámasztására, kiékelésére szolgáltak. A kövek szerepe mindkét esetben világos. A sóderréteg vízelvezetésre szolgált, a cölöp körül elhelyezett kövek 963 Sopron: Ivancsics 1987,237, Gömöri 2002,79. Hont: Nováki-Sándorfi-Miklós 1979, 34, Zalaszentiván-Kisfaludi-hegy, Sály-Lator, Gyöngyöspata: Ivancsics 1987, 240. 964 Tomka 2000a, 17, Gömöri 2002, 79. 965 Nováki-Sándorfi-Miklós 1979,33-34. 966 Németh 1973, 174. 967 Gádor-Nováki 1980, 60-74. 968 Németh 1973, 174, Gádor-Nováki 1980,45^18, Tomka 1976,402, Tomka 1977, 78, Tomka, 1987, 153, Ivancsics 1987, 240. pedig a stabilitást fokozták. Más helyeken azonban a lelőkörülmények azt bizonyítják, hogy a kövek véletlenszerűen, a földtöltéssel együtt kerülhettek a sáncba, és az árkokba. A köveknek olyanfajta szisztematikus beépítésére, mint amelyeket korábban más sáncoknál feltételeztek,969 nem akadtunk nyomára. A kövek véletlenszerű elhelyezkedését figyelték meg a szabolcsi970 és a soproni sáncban is.971 A sánc másik, alapvető építőanyagát, a fát, mint láttuk, többféle méretben használták fel. A rácsszerkezetben általában 4-12 cm átmérőjű fákat találtunk. Ennél vastagabb, 16-22 cm-es csak ritkán akadt közöttük. A talajadottságok miatt a famaradványokat többnyire csak fehér vagy világosszürke por alakban lehetett követni. A metszetfalban azonban jól látszott a nyomuk. S bár erősen összenyomódtak, annyit meg lehetett figyelni, hogy a sánc alapozásába megmunkálás nélkül, eredeti formájukban építették be őket. A rácsszerkezet keleti széle mellett hullott ágak, gallyak lenyomatára is rábukkantunk. Hasonló jelenséget más sáncok esetében is megfigyeltek. Ez arra mutat, hogy a faanyagot helyben dolgozták fel, gallyazták le és faragták meg. A sáncba épített faanyag előzetes szárításával tehát nem számolhatunk.972 Arekeszes szerkezetben átlagosan 20-30 cm átmérőjű gerendákat leltünk. De találtunk ennél kisebb, 10 cm átmérőjűt is. A sáncátvágásokban meg lehetett figyelni, hogy a gerendákat szögletesre bárdolták. A metszetfalakban azonban gyakran kerek átmetszetű gerendanyomok kerültek elő. Ezekben az esetekben tehát természetes formájában építették be a faanyagot. Nem egyedi jelenség ez sem, ugyanezt tapasztalták más várak esetében is.973 A keleti sáncátvágás rekeszes szerkezetéből több, nagyobb, viszonylag jó állapotú gerendamaradványt emeltünk ki, hogy megvizsgáltassuk azokat.974 * * * * * * A vizsgálatok célja részben xylotómiai elemzés, azaz fafajta-meghatározás, részben dendrokronológiai kormeghatározás volt. Kitűnt azonban, hogy a maradványok többsége érdemi 969 Gyöngyöspata: Kovács 1987, 158. Sály: Gádor 1987, 248. 970 Németh 1973, 177. 971 Gömöri 2002, 79. 972 Hont: Nováki-Sándorfi-Miklós 1979, 31, Nováki-Sándorfi 1981, 134, Mordovin 2013, 132, Sopron: Tomka 1976,397, Tomka 1987, 154, Gömöri 2002, 76-77. Moson: Tomka 1976, 402, 8. kép, Tomka 1977, 78,45. j. Nováki Gyula úgy vélte, hogy Borsodon a fahulladékok a rácsszerkezetet megtámasztó cölöpsor közötti sövényfal maradványai lehetnek. Vö.: Nováki 1993, 133. Mivel azonban hasonló hulladékot olyan helyeken is megfigyeltek, ahol sövényfallal nem számolhatunk, valószínűbb, hogy a maradványok a sáncba épített faanyag megmunkálásából származhattak. 973 Sopron: Tomka 1987, 153-154, Gömöri 2002, 76. Moson: Tomka 1976, 400, Tomka 1987, 154. 974 A faanyag vizsgálata már Bartalos Gyulát és Leszih Andort is foglalkoztatta. Mindketten vettek is mintát a sáncból, ezek azonban napjainkra nyomtalanul eltűntek. Vö.: Egri Híradó 1899. 8. sz, Leszih 1927, 87: „Három nagyobb gerendadarabot behoztam, már csak azért is, hogy megvizsgáltassuk, nem lehetne-e az elszenesedés mérvéből azt az időt hozzávetőleg megállapítani, amióta azok a földben feküdtek.”
