Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
92 cédulaházit,384 a soltszentimreit,385 a szakonyi temető 51. sírját,386 illetve az ibrányi temető 152. sírját387 említhetjük. Az ásóvasalások más lelőhelyeken sem fordulnak elő nagy számban. így például Mikulcicén mindössze két töredék látott napvilágot. A többi mezőgazdasági eszközhöz hasonlóan ezek is a 9. század végére, 10. század elejére keltezhetők. További két példány ismert még Morvaszentjánosról (Moravsky Sväty Ján, Szlovákia).388 II.4.5. Ösztöke (?) A 6. ház kemencéjének bontása során egy ösztökéhez hasonló tárgyat találtunk. A darab pengéje enyhén aszimmetrikus, háromszög alakú, kopott. Ele ívelt. Téglalap alakú nyéltüskéje váll nélkül kapcsolódik a pengéjéhez. Hossza: 13,8 cm, nyéltüske hossza: 7,2 cm, penge legnagyobb szélessége: 8,8 cm (34. tábla 4).389 A tárgy rendeltetése bizonytalan. Eddigi tudásunk szerint ugyanis az ösztökék, az ekére ragadt sár letisztítására szolgáló eszközök, köpüs nyélfelerősítésűek. Egyszerű formájuk miatt viszont nehezen különböztethetők meg más hasonló szerszámoktól.390 Hasonló, a 10. század második felére keltezett darab került elő Muzsla-Csenkéről (Muzla-Cenkov Szlovákia),391 valamint egy töredékes példány Mikulcicéről is.392 Eszközünkhöz igen hasonló, ép, ösztökének meghatározott példány került elő Algyőről és Szuhogy-Csorbakőről,393 egy további, törött darab pedig Ozoráról.394 Mindhárom példány a késő középkorra keltezhető. Egy Árpád-kori, szintén törött tárgy Hejőkeresztúr-Vizekköze lelőhelyen látott napvilágot.395 Az ép példányoknál jól látható, hogy a téglalap alakú nyéltüske köpűvé szélesedik ki. Lehetséges, hogy a borsodi is ilyen volt. II.5. AZ ÁLLATTARTÁS ESZKÖZEI II.5.1. Birkanyíró olló A 3. házban egy ép, a 4. házban pedig egy fél birkanyíró ollót leltünk. Az ép olló karikás rugójú, egyenes hátú, elkeskenyedő pengéjű. Hossza: 25 cm, penge szélessége: 2 cm (22 tábla 4).396 A fél olló eredetileg ugyancsak karikás rugójú volt, rugójánál kettétört. Háta egyenes, pen384 Kralovánszky 1962, 117,1. tábla 4, Müller 1982, 104. 385 Kralovánszky 1962, 117,1. tábla 5, Müller 1982, 176. 386 Gömöri 1984, 97, 11. kép 387 Istvánovitst 2003, 90-91, 369, 81. tábla 388 Polácek 2003, 606-607. 389 HÓM ltsz: 96. 1. 1264. 390 Müller 1982,441. 391 Hanuliak 2013, 159, 166, obr. 7. 4. A tárgyat feltételesen gyalukésnek, tehát famegmunkáló eszköznek határozták meg. 392 Polácek 2003, 605, Abb.12. 1. A tárgyat kapának határozták meg. 393 Müller 1982, 30-31. 17. rajz, 192, 821. rajz; 394 Gere 2003, 42-43. 24. t. 2. 395 A szerző ásatása, közöletlen. 396 HÓM ltsz: 93.8.90. géje elkeskenyedik. Hossza: 31,2 cm, penge szélessége: 1,2 cm (34. tábla 5).397 Birkanyíró ollókból a vaskor óta két típus létezik, mindkettő használatos ma is. Az egyik a karikás rugójú, egy darabból készült, a másik az X alakú, kétszárú.398 Az ívelt és a karikás rugójú ollók formája a La Téne-kortól változatlan volt a római korban és a kora középkorban is. Az egykori Csehszlovákia területén előkerült karika-, illetve ívelt rugójú példányok között időbeli különbséget tételeztek föl. Úgy vélték a karikarugójú ollók a nagymorva korszak után jelentek meg lengyel és cseh környezetben.399 Mikulcicén 69 rugós olló került elő, ezekből 9 ép, vagy majdnem ép. A tipologizálási kísérletek ellenére a 8—10. század között nehéz keltezni őket.400 Ugyanez a helyzet más, cseh és morva területen előkerült példányoknál is.401 Formailag igen hasonló ollók kerültek elő a Kijevi Rusz területéről a 11-13. századra keltezve,402 valamint Németországból, amelyet a 9-10. századra tesznek.403 A 10-11. századi magyar sírokban mind az ívelt, mind a karikarugójú olló előfordul. Udvamokon (Dvomíky, Bez. Tmava, Szlovákia), a 4. sírban a jobb lábszár mellett egy jó állapotú birkanyíró olló látott napvilágot. Mérete kisebb a borsodiaknál, rugója ívelt.404 A borsodihoz igen hasonló rugós olló került elő Tiszakécske-Árkusdülőn, all. sírban, a fej mellett.405 Ollót leltek továbbá a przemysli (Lengyelország) 5., 11. és 16. sírban is, ezek típusáról azonban nincs információnk.406 ívelt mgójú olló látott napvilágot Szilágypaptelek/ Kucsó (Popeni/Cuceu Szilágy m., Románia) településről is, amelyet a stratigráfiai adatok szerint 8-9. századra lehet keltezni.407 Ép példányunkhoz igen hasonló, noha kisebb rugós ollót találtunk a borsodi vámépek templomának romjain is. Ez azonban semmiképpen sem lehet egyidős a 4. házban lelt példánnyal, mivel az Árpád-kori sírok rétege felett került elő. II.5.2. Kolomp A 7. házban az ekevasak, a rövid kasza, valamint a bárd mellett egy kis méretű kolomp is napvilágot látott. Kovásolt vasból készült. Palástja trapéz alakú, nyelve gömb formájú, füle letörött. Magassága: 5,2 cm, szélessége: 5,1 cm (22. tábla 2).408 A kisebb-nagyobb vas-, illetve bronzlemezből készült kolompok formája a római kortól 397 HÓM ltsz: 93.9.27. 398 Ortutay 1979,697. 399 Polácek 2003, 623, 628, 39. jegyzet. Korábbi irodalommal. 400 Polácek 2003, 624, 628. 401 Brezinova, 1997, 129, 5. kép 6b, Sláma 1977, 77-78, Abb. 21, 90, Abb. 22-23, 187-188, Abb. 45, 13, Bohácová 2000, 271. 402 Kucsera 1962, 9. kép 6, 9, Baran 1986, 468, 112. kép 6, Pletnyeva 1989, 47. kép 403 Kempke 2000, 84. 404 Tocik 1968, 24, Taf. XV. 2. 405 Pusztai 1994, 535, V. Székely 2008, 257, 272, 48. ábra. 406 Koperski 1996, 441. 407 Cosma 2002, 117,214-216. 152. 194. kép 2. 408 HÓM ltsz: 96. 1. 1396.
